Bélféreg

(féregkór, helminthiasis). - Lásd a Bélféreg című képmellékletet. - Az élő test belsejében előforduló élősdiek. Az emberi testben 24-féle féreg fordul elő. A ritkábbak és kevésbbé veszélyesek az ázalagok (infusorium) osztályába tartozó cercomonas intestinalis és a balantidium coli; a fontosabbak és zavart okozók részben a galand-, részben az orsóférgekhez tartoznak.

A lapos alaku, száj és bélcsatorna nélküli galandférgek csoportjába tartozik: 1. a közönséges galandféreg (taenia solium); fonálszerü mellső része vékony, s végén gombostűfejnyire duzzadt, ez a fej (scolex), melyen tapadó szerv van; e fej után 3 cm.-rel következnek a mindinkább szélesbedő izek (proglottis), melyekben az ivarszerv van elhelyezve s pedig a him és a nő is. A hím az ondóvezeték izomvégét képviselő tövisszerü nyujtvánnyal (cirrus) termékenyíti a hüvelyen át a petefészekből kikerült petét. A termékenyített petéből fejlődik az embrio ugy, hogy a vékonyfalu petét átlátszatlan héj veszi körül, melyen belül egy 6 horoggal ellátott világos test foglal helyet. Az ily módon terhes izek a törzstől leválnak s a széklétét által a testből eltávolodnak, hogy más testben folytassák átalakulásukat. Ha az ily izben levő, 14 napig is életképes embriók bekerülnek az ételt kereső állat belébe, akkor először is méhet körülvevő burok pattan föl, az embriók kiszabadulnak s vagy áttörnek a bél falán vagy a véredény-falakon hatolva visszeres utón a májba, agyba v. az izomzatba jutnak. Ezen helyeken az embriókból kötőszöveti tokkal ellátott cysta lesz, melyből 2 1/2 hó alatt borsóféreg vagy borsóka (hólyagféreg) képződik, mely 3-6 évig is életképes. Ha e borsóka ezen időn belül p disznóhúsevésnél az ember beleibe jut, akkor a hólyagot a gyomornedv feloldja, a fej kiszabadul s tapadó eszközivel a bélfalba kapaszkodva a galandféreg fejlődése megindul. A közönséges galandféreg a disznóhúsevőknél, különösen henteseknél és szakácsnéknál gyakran előfordul; 2. a vájthátú galandféreg (taenia mediocanellata) izei hosszabbak és szélesebbek mint a közönségesé. Svájcban és Bajorországban gyakoribb mint Magyarországon. Az állatok közül eddig csak a szarvasmarhában találták; az ember ennek az állatnak a husával veszi azt magába; 3. széles gödörfejü galandféreg (botrio kephalus latus) a legnagyobb emberi bélféreg; embriója az édes ivóvízzel jut a bélcsatornába. Orosz-, Svéd-, Lengyelországban gyakori.

Az orsóférgekhez tartozik a főleg gyermekek beleiben előforduló barna bélgiliszta (ascaris lumbricoides), a fehér orsó alaku kukacgiliszta (oxyuris vermicularis), mely a végbélben foglal helyet, továbbá a vakbélben ülő, vékony hajalaku trichokephalus dispar. Az ezen csoportba tartozó férgek többnyire gyermekeknél fordulnak elő, mig a galandférgek csoportjába tartozók inkább felnőtteknél. Mindkét csoportbeli férgek a bélcsatornában hurutot esetleg étvágytalanságot s émelygést okoznak, de oly veszély es és komoly tünetekkel, mint ezt a nép hiszi, nem járnak. A gyógyítás, mely csakis akkor foganatosítandó, ha a bélsárban az eltávolodott bélférgeket vagy a féregizeket látjuk, az u. n. antihelminthikus szerek által történik; ilyenek a granát almafa gyökerének héjja, vagy annak alkaloidja a pelletierinum tannicum, a filix mas gyöktörzse, a flores Kousso, kamala, mindez a galandférgek ellen. Az ascarist a santoninnal űzhetjük el, v. az ezt tartalmazó cinavirágokkal. Az oxyuris vermicularis elűzésére legjobb kevés ecetes fokhagyma-forrázatnak a végbélbe fecskendezése. Mindezeknek a szereknek alkalmazása előtti napon gyér és sós étkezés (heringsaláta), enyhe hashajtó, valamint a szerek bevétele után is hashajtó rendeltetik. Az óvó gyógymódnak pedig arra kellene törekednie, hogy a nyers disznóhus és marhahus evését tiltsa.

Forrás: Pallas Nagylexikon