Belfort
v. Béfort (ejtsd: befór) várakkal megerősített hely az
egykori Haut-Rhin francia départementban, a mai B. Territoireban, a Savoureuse
partján, a la Miotte és la Justice mészkőhegyek aljában, több igen fontos út
keresztező pontján, 23.275 lak., bőr-, sörgyártással és vasművekkel;
jelentékeny transzito-forgalommal. B. a tulajdonképeni városból, Giromagny,
Montbéliard és Frace külvárosokból áll. Fekvésénél fogva a B.-i kapunál (Trouée
de B.) Franciaország egyik kulcsa; ezért is már Vauban 1687. jelentékeny várrá
tette; erődítményeit azonban 1815., főképen pedig 1871 óta tetemesen
megnagyobbították és megszaporították; csupán az utóbb nevezett év óta hét új,
nagyobb erődöt építettek és É. felé Épinal, D. felé Bésançon közeléig
terjesztették ki. - B. a XIV. század Pfirt (Ferette) német grófsághoz, később
az osztrák Sundganhoz tartozott. A vesztfáliai békekötésben Franciaországhoz
csatoltatott. 1633, 34, 35, 1814., de különösen 1871. véres csatáknak volt
szinhelye. Ezutóbbi évben Denfert-Rochereau ezredes makacsul védelmezte Treskov
porosz tábornok ellen és csak a francia kormány parancsára, febr. 16-án adta át
a németeknek olyan feltételek alatt, hogy az őrség teljes fölszerelésével
szabadon elvonulhat. Ugyancsak 1871 jan. 15, 16 és 17-én heves küzdelem folyt a
Werder vezérlete alatt álló német és a Bourbaki vezérelte franciák között,
amelyeket montbéliardi és lisaine-i csatáknak is neveznek és amelyek a franciák
vereségével végződtek és Bourbakit arra kényszerítették, hogy svájci területre
meneküljön.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|