Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Belga merén... ----

Magyar Magyar Német Német
Belga merén... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Belga merényletzáradék

(belgische Attentatsclausel). 1854-ben a III. Napoleon ellen merényletet elkövetett Jaquins Belgiumba menekült. A belga kormány a merénylőnek kiadatását megtagadta, mert általánosan elfogadott nemzetközi elv szerint politikai bűntettek miatt kiadatásnak helye nincs. A francia császár befolyása alatt azonban Belgium 1856. évi márc. 22-én törvényt hozott, mely szerint az «idegen államfő elleni merénylet, ha az emberölés, gyilkosság vagy méreggyilkosság tényálladékát megállapítja, a kiadatás szempontjából nem tekintendő politikai bűntettnek«. Ezt a záradékot azóta a kiadatási szerződésekbe, a belga törvénynek megfelelő szövegezéssel rendesen felveszik, s azért B.-nak nevezik. A törvénynek célja volt megszüntetni a csakis félreértett szabadelvüségre vagy az államoknak egymás iránti féltékenységére visszavezethető anomáliát, mely szerint személyökre nézve csak is az államfők nem részesülnek abban a nemzetközi oltalomban, melyet korunknak mívelt államai senkitől sem tagadnak meg. De az akkori politikai viszonyok hatása, alatt a B. túllőtt a célon. A fejedelem elleni merénylet ugyanis minden államban mint felségsértés a legsulyosabb bűntett, s alig képzelhető kivételektől eltekintve mindig kiválóan politikai jelleggel bír. A kiadott merénylő ellen azért a B. értelmében mint felségsértő ellen járnak el, ami mindaddig legalább, mig a politikai bűntettesek a külföldön menedékjogot élveznek, alig igazolható kivétel. A helyes középut az, hogy a kiadatás meg nem tagadható, de csak akként, hogy a kiadott egyén a kiadatást kérő állam által nem felségsértés, hanem kizárólag ember elleni bűntett - emberölés, gyilkosság illetve ennek kisérlete - cimén vonassék felelősségre. A magyar kiadatási szerződésekben a B. hiányzik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is