Bélgázok

A tápanyagokkal, italokkal és a lenyelt levegővel a bélcsőbe jutott hasadógombák és más alsórendü szervezetek által az ott fentartott erjedés légnemü bomlásterményit nevezik bél gázoknak. Kolbe és Ruge az ember által a végbélen át kibocsátott bélgázok elemzésekor 100 térfogat légben találtak tejtáplálék mellett: 9,9-16,8 r. szénsavat, 43,3-54,2 r. könenyt, 0,9 r. mocsárléget, 36,7-38,3 r. légenyt; hústáplálék mellett: 8,4-13,6 r. szénsavat, 0,7-3,0 r. könenyt, 26,4-37,4 r. mocsárléget, 45,9-64,4 r. légenyt; hüvelyes veteményekből álló táplálék mellett: 21,0-38,4 r. szénsavat, 1,5-4,0 r. könenyt, 44,5-55,9 r. mocsárléget, 10,6-19,9 r. légenyt. Fehérjék bomlásánál még kénköneny is keletkezik, mit Planer egy esetben 0,8 térfogat százalékunak talált. A légeny a lenyelt körlevegőből származik: a lenyelt levegő élenye a gyomorból már eltünik, a vér által reszorbeáltatván. Ha sok kénköneny fejlődik a belekben, mi némely bélbetegségnél megtörténik, ugy erős bélmozgások s hasmenés lehet annak következménye; valamint az u. n. hydrothionaemia nevü betegségi állapot.

Forrás: Pallas Nagylexikon