Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Belize... ----

Magyar Magyar Német Német
Belize... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Belize

(Balize; 1853 óta Brit-Honduras), angol birtok Közép-Amerikában a Honduras-öböl, Guatemala és Mexiko közt, 21.475 km2 területtel és 31.471 lak., akik közt alig van 400-nál több fehér bőrü. A partvidék alacsony és mocsaras, befelé a föld emelkedik; legmagasabb része a Cockscomb-hegység (1219 m.). B. folyókban gazdag; a legnagyobbak: a Szarsztun, a Szibun, a B. a New-river és a Hondó. A meleg nagy (26,5° átlagos évi középhőmérsék); az esőzések, gyakoriak (1945 mm. évenkint) és oly bővek, hogy a Szibun nehány óra alatt 15 m.-rel is megdagad; mindamellett az éghajlat nem egészégtelen; csak hébe-korba ölt a sárga láz epidemikus jelleget. A tropikus növényzet buja. Az erdőkben sok a kampes-, mahagoni- és akassúfa. A földet még kevés helyen művelik, de rizst és cukornádat sokat termesztenek. A folyók mentén a squatterek (állattenyésztők) száma nagy. A kereskedelmi forgalomban a bevitel értéke: 287.045, a kivitelé pedig 287.690 font sterling. A kivitel főcikkei: mahagoni-, akassúfa és cukor. B. 1870 óta «korona-gyarmat»; kormányzója Jamaika kormányzójától függ. A törvényeket a kormányzóval együtt 9-10 (felében kinevezett) tagból álló koronatanács hozza. 4 kerületre van felosztva: u. m. É-i (főhely Corozal), ÉNy-i (főhely Orange Walk), közép (főhely B.) és D-i (főhely All Pines). A főváros B. az ugyanily nevü folyó mindkét partján 7000 lak.; kikötőjében évenkint mintegy 500 hajó fordul meg. A gyarmat alapítója egy Wallace nevü skót kalóz volt a XVIII. század elején. A spanyolok csak 1786. ismertek el angol birtoknak. Mai határait csak az 1859-ki egy ezmény szerint nyerte el. 1862. koronagyarmattá lett. V. ö. H. Fowler: Narrative of a journey across the unexplored portion of British Honduras stb. B. 1879.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is