Belize
(Balize; 1853 óta Brit-Honduras), angol birtok
Közép-Amerikában a Honduras-öböl, Guatemala és Mexiko közt, 21.475 km2
területtel és 31.471 lak., akik közt alig van 400-nál több fehér bőrü. A
partvidék alacsony és mocsaras, befelé a föld emelkedik; legmagasabb része a
Cockscomb-hegység (1219 m.). B. folyókban gazdag; a legnagyobbak: a Szarsztun,
a Szibun, a B. a New-river és a Hondó. A meleg nagy (26,5° átlagos évi
középhőmérsék); az esőzések, gyakoriak (1945 mm. évenkint) és oly bővek, hogy a
Szibun nehány óra alatt 15 m.-rel is megdagad; mindamellett az éghajlat nem
egészégtelen; csak hébe-korba ölt a sárga láz epidemikus jelleget. A tropikus
növényzet buja. Az erdőkben sok a kampes-, mahagoni- és akassúfa. A földet még
kevés helyen művelik, de rizst és cukornádat sokat termesztenek. A folyók
mentén a squatterek (állattenyésztők) száma nagy. A kereskedelmi forgalomban a
bevitel értéke: 287.045, a kivitelé pedig 287.690 font sterling. A kivitel
főcikkei: mahagoni-, akassúfa és cukor. B. 1870 óta «korona-gyarmat»;
kormányzója Jamaika kormányzójától függ. A törvényeket a kormányzóval együtt
9-10 (felében kinevezett) tagból álló koronatanács hozza. 4 kerületre van
felosztva: u. m. É-i (főhely Corozal), ÉNy-i (főhely Orange Walk), közép
(főhely B.) és D-i (főhely All Pines). A főváros B. az ugyanily nevü folyó
mindkét partján 7000 lak.; kikötőjében évenkint mintegy 500 hajó fordul meg. A
gyarmat alapítója egy Wallace nevü skót kalóz volt a XVIII. század elején. A
spanyolok csak 1786. ismertek el angol birtoknak. Mai határait csak az 1859-ki
egy ezmény szerint nyerte el. 1862. koronagyarmattá lett. V. ö. H. Fowler:
Narrative of a journey across the unexplored portion of British Honduras stb.
B. 1879.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|