Bélkövek
(bélsárkövek) a béltartalom pangásakor keletkeznek és
kicsapódó sókból idegen testek körül vagy néha ilyenek nélkül is képződnek.
Embereknél a processus vermi formis legalkalmasabb hely keletkezésükre.
Tetemesebb nagyságra nem nőnek. A B. középpontjában levő idegen testek lehetnek
gyümölcsmagok v. féregpeték (gilisztapeték), sőt epekövek is képezhetik a
lerakodások magvát. A növényevőknél, de különösen olyanoknál, melyek sok
foszforsavas magnéziát tartalmazó takarmányt, p. korpát kapnak (mint a molnárok
lovai), igen gyakoriak. Szinük szennyes fehér, szürke, barna vagy barnavörös s
többnyire kemények, sulyosak, tömöttek és rétegzetesek, jeléül annak, hogy
időközökben nagyobbodtak. A középpontban ezeknél is idegen testek (kavics,
bőrdarab, fa- vagy vasdarab) vannak, néha azonban kis üreget találunk ott, mert
a magot képezett szerves anyagok tönkre mentek. Alakjuk különböző, lehetnek
gömbölyüek, kúp- vagy kocka-alakuak, amint egy vagy több van egymás mellett,
amelyek aztán a surlódás következtében sík lapokat és homorulatokat dörzsölnek
ki a szemközt levő oldalakon. Egyes állatokban sok van, találtak már 400-1000
darabot is: nagyságuk és sulyuk igen változatos, vannak emberfej mekkoraságuak
és 12 kg. sulyuak is. Vegyileg főkép foszforsavas ammoniak-magnéziából
(70-95%), kovasavból, foszforsavas és szénsavas mészből, kevés vasból és
szerves anyagokból állanak. Ha felületük sima, nem veszedelmesek, csak az igen
nagyok okoznak dugulást, kólikát és az egyenetlen felületüek gyuladást,
üszkösödést, repedést, sőt halálos kimenetelü hashártyagyuladást is.
Gyógykezelés céljából megkisérthetők a különböző hashajtók, de a nagyobb kövek
igy sem ürülnek ki s csak operálással, vagy kézzel távolíthatók el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|