Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bellerophón... ----

Magyar Magyar Német Német
Bellerophón... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bellerophón

(v. Bellerophontés), korintusi horosz, Glaukos (más monda szerint Poseidón) fia, Sisyphos unokája. Sajáttag Hipponoosnak hítták s B. nevét Belleros korintusi fejedelemnek meggyilkolása miatt kapta. De ez csak a név etimonjának megmagyarázása kedvéért a régiektől kigondolt monda. Legvalószinübb. hogy a B. elnevezés a felhőben megjelenő-t jelenti; e jelentésére vallanak a Pégasos- és Chimaira-mitoszok is. Midőn t. i. B. a Peiréné forrásból ivott, ráakadt a Pégasos nevü szárnyas lóra. Felakarja zabolázni, de sikertelenül. Polyidos prófétához fordul tehát tanácsért, ki őt Athéné szentélyébe utasítja, hol B.-nak éjjel álmában megjelenik az istennő, neki zabolát ad át s felszólítja, hogy Poseidón Damaiosnak (a lófékező P.-nak) áldozatot mutasson be. B. megteszi, a így kényére kapja a Pégasost, mely mint Poseidónnak, a tenger istenének szülötte, tengerből felszálló felhőket jelképezi.

Alkalmazhátó e mitoszmagyarázat B.-nak a Chimairával (l. ott) való harcára is. Itt is az ujabb mitologusok hivatkozva az ősi néphitre, mely az égi háborut mint a felhőkbe burkolt istenségeknek egymás közt duló harcát fogta föl, ugy magyarázza a B.-Chimaira-mitoszt, hogy B. a száguldó, rohanó, viharos felhő, mely föléje kerekedik a kártevő zivatarnak és azt legyőzi, azaz a levegőt tisztító jótevő utóvihar, melyre hosszabb időre derült, napfényes, kellemes időjárás szokott következni. Midőn B. még korai időkben korintusi nemzetségi héroszból, görög nemzeti hőssé vált, oly mitoszi vonásokkal gazdagították fent említett mondáit, melyek más nemzeti héroszoknak mitoszi lényegökkel sokkal könnyebben összeegyeztethető vonásainak reá való kissé módosított átvételei. E nem kizárólagosan az ő mitoszi lényegéhez tartozó mondák közül a legrégibb lehet a Homéros által mesélt Proitos-mitosz. A Proitosnál, Tirinsz királyánál vérvád miatt vezeklő B.-t megszereti Anteia (vagy Stheneboia) királyné s midőn nála, mint Putifár Józsefnél, viszonszerelemre nem lelhet, azzal vádolja őt férjénél, hogy el akarta csábítani, s ezért halálát követeli. Proitos azonban nem meri megölni, hanem titkosjegyü levéllel, apósához (Iobatéshez) Likiába küldi, mely levélben arra kéri ipját, hogy a követet gyilkoltassa meg. Iobatés kilenc napig szivesen látja B.-t, s csak tizednap olvasván el a levelet, rögtön azt parancsolja neki, hogy ölje meg a tartományát pusztító Chimairát. B. ezt meg is teszi, mire azután a likiai király a szolimok népe és az amazónok ellen küldi. B. ezeket is mind diadalmasan legyőzvén, Iobatés lesből akarta megöletni, a tirinszi követ azonban az orozva reátámadókat egytől-egyig agyonveri. Most végre meggyőződik a likiai király B.-nak isteni eredetétől, összeházasítja leányával s örökül hagyja neki trónját. Euripidés Bellerophontés c. tragédiájában még ehhez azt meséli, hogy B. megtudván Stheneboia ármányát, Tirinszbe utazik Proitoshoz, s a királynénak szerelmet színlelve, arra birja, hogy vele a Pégasoson megszökjék. Mélosz szigeténél azután Stheneboiát a lóról a tengerbe löki. Soha kudarcot nem okozó szerencséje B.-t hivalkodóvá és elbizakodottá tette, úgy hogy arra a godolatra vetemedett, hogy szárnyas lován az Olimpus közelébe emelkedjék megtudandó az égen történőket. De Zeus bőgölyt eresztett a Pégasosra, mely kínjában B.-t levetette az Aléion síkságára, hol világtalanul tévelyeg. Még sokáig üldözi azután a balsors, mig végre vezekléseért meg nem könyörülnek rajta az istenek, és csendes halállal engedik kimulni. Korintusban s Likiában is a Chimaira-monda lokalizációja után, istennek járó tiszteletben részesítették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is