Bellman

Károly Mihály, irói álnéven Fredman svéd költő szül. Stockholmban 1740 febr. 4, megh. u. o. 1795 febr. 11. Upsalában tanult s papi pályára készült, de a tanulást abbahagyta. Később víg társaságokba keveredett. Majd a vámhivatalnál szolgált mint tisztviselő, majd III. Gusztáv király udvari titkára lett (évi 3000 tallér fizetéssel). Igazi népköltő volt, kiben a gyermeki természetesség s a közvetetlen benyomások ereje ritka bájjal szólaltak meg. Dalaihoz majdnem kivétel nélkül maga komponálta a zenét. Csoda-e, ha ennélfogva e dalok a svéd nép vérébe mentek át s egyre-másra számtalan kiadást érnek még ma is. (Fredman"s sanger, 1791; Fredman"s epistlar, 1790, stb.) Irt B. még ezenkivül néhány kisebb drámát is (A korcsma, A szerencsés hajótörés stb.) és Zions hügtig (Zion lakodalma) c.művében (1789) a zsoltárok módjára az evangélium szövege fölött megkapó erejü elmélkedéseket. Kár, hogy Manen (A hold) cimü szatirája befejezetlen maradt. Samlide skrifter-ei (Összegyüjtött munkái) közt kivált a Carlén által kiadottak (jegyzetekkel és képekkel, Stockholm 1856-61, 5 kötet) tüntek ki. B.-nek Byström svéd szobrász által készített óriási mellszobrát a stockholmi Djurgarden (állatkert) nevü parkban már 1824 jut. 26. leplezték le s itt e napot mint nagy népünnepet ülik meg évenkint a svédek.

Forrás: Pallas Nagylexikon