Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
belső elvál... ----

Magyar Magyar Német Német
belső elvál... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

belső elválasztású mirigyek

Főleg a gerincesekben előforduló hormontermelő szervek. Termékeik, a hormonok a vérbe kerülnek és azzal jutnak a felhasználás helyére. Itt serkentik v. gátolják a szervek működését. E szervek lehetnek más belső elválasztású mirigyek is. A belső elválasztású mirigyek működésüket az idegrendszerrel együttműködve fejtik ki. Ez az egységes szabályozó rendszer a neuroendokrin-rendszer. Az idegrendszer a gyors szabályozást végzi, a belső elválasztású mirigyek pedig a tartós hatású szabályozást hajtják végre. A neuroendokrin-rendszer az életfolyamatok három területét befolyásolja. A gerinces állatok életében központi jelentőségű a hipofízis v. agyalapi mirigy. Ez irányítja a belső elválasztású mirigyek túlnyomó többségének működését. Serkenti a növekedést, a pajzsmirigy, a mellékvese, az ivarmirigyek működését, befolyásolja a vizeletkiválasztást. Hormontermelését a hipotalamusz irányítja (agyvelő). A modern felfogás szerint egységes hipotalamusz-hipofízis-rendszer van, amely a belső környezet stabilitásának a szabályozója is. A pajzsmirigy kétféle hormont termel. A tiroxin a szervezet egyik legáltalánosabb hatású hormonja. Szinte minden szervet befolyásol. Növeli a sejtoxidációt, ezzel fiatal korban elősegíti a fejlődést és a növekedést. Különösen fontos a tiroxin működése az agy fejlődéséhez, a differenciálódáshoz és felnőtt korban a normális energiaforgalomhoz. A pajzsmirigy másik hormonja, a kalcitonin a mellékpajzsmirígy parathormonjával együtt normális csontosodása, a megfelelő vérkalciumszintet hozza létre. A mellékvese velőállománya termeli a noradrenalint és az adrenalint. Az utóbbi szimpatikus hatású hormon (vegetativ idegrendszer). A mellékvese kéregállománya többféle hormont is termel. Az egyik hormoncsoport a só- és vízháztartásra hat, egy másik hormoncsoport a szénhidrát-anyagcserét befolyásolja. A mellékvesekéreg a férfiakban és a nőkben egyaránt férfi nemi hormonokat is termel, melyek élettani szerepe még nem tisztázott pontosan. A hormonok mindkét nemben azonos mennyiségben termelődnek. Szerepük van a másodlagos nemi jellegek kialakulásában. Az ivarszervek hormonjaival együttműködve a nőkre, ill. a férfiakra jellemző fejlettségű izomzatot alakítják ki. E hormonokat tartalmazó tabletták doppingszerek. A hasnyálmirigy belső elválasztású szigetei az inzulint és a glukagont termelik. Az inzulin az egyetlen olyan hormon, amely csökkenti a vércukorszintet és a vér zsírsavtartalmát. Hiányában a cukor nem tud a sejtekbe jutni, és ott a tökéletlen zsírbontás miatt mérgező anyagcseretermékek jönnek létre, ez a cukorbetegség. A vércukorszint szabályozásában az inzulinnal ellentétesen hatnak a glukagon, az agyalapi mirigy növekedési hormonja és a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonjai. Az utóbbi kétféle hormon gátolja a cukoroxidációt és serkenti a cukor raktározását az izmokban és a májban. Az adrenalin is emeli a vércukorszintet, de az előbbiekkel ellentétben a cukorraktározás gátlásával, sőt a raktározott cukor vérbe kerülésének serkentésével. Az ivarmirigyek az emberben is ivarsejteket és hormonokat termelnek. Mindkét működést a hipotalamusz-hipofízis-rendszer serkenti. A férfiak heréiben tesztoszteron termelődik, a nők petefészkeiben pedig tüszőhormonok és a progeszteron. A tesztoszteron és a tüszőhormonok a másodlagos nemi jellegek kialakítói, a progeszteron főleg a terhesség során fontos.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is