Bélszén
A tapasztalás arra tanít, hogy az elektromos ívlámpa
különben állandó viszonyok mellett akkor működik legjobban, ha az alkalmazott
szénpálcák külső rétegei keményebbek, mint a belsők. Az ívképződés ekkor
szabályos, az ív a szénpálcáknak tengelyére szimmetrikus marad; ugyanez áll a
pozitiv szén végén képződő kráterre és a negativ szén végén képződő kúpra. Az
említett kelléknek megfelelő szenet oly módon készítik, hogy a szénpálcák
sajtolásánál alkalmazott kaliberek tengelyébe vékony fémrudakat helyeznek el. Ily
módon széncsöveket létesítenek, s e csövek belsejét azután lágyabb, esetleg
kevés fémsótartalmu szénanyaggal töltik meg. Az ily módon készített szenet
B.-nek nevezik. Egyirányu áramu ívlámpákban csak a felső pozitiv (anoda)
szénnek kell B.-nek lennie; az alsó szén homogén szén. Váltakozó áramu
ívlámpákban mind a két szénnek B.-nek kell lennie.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|