Bélyegmetszés
az a mesterség, mely a fémből készített bélyegzőkbe
kiemelkedett vagy bemélyített alakok és betük előállítását tanítja. A pénz- és
éremmetszők leginkább acél bélyegzőket készítenek. E célra egyenletes szövetü
inkább finom, mint durva szemcsés acélt használnak; nagyon finom szemcsés acél
se jó, mert a nyomás következtében igen kemény és rideg lesz. Az acélt
kikovácsolják, aztán lassu lehütéssel megpuhítják, végül pedig
leesztergályozzák, így kerül az a bélyegmetsző kezébe, aki a szükséges alakot
előbb viaszból készíti el s a kölyü (patrice) készítésekor azt használja; ha
odort (matrice) készít, ekkor a mintázott alakot gipszbe önti le. Befogván az
acélt, rákarcolja a minta körvonalait és elkezdi a vésést. Ha mélyre vés, az
emelkedettebb részeket vési ki és csak azután fog a mélyebb helyek kivágásához.
A munka előhaladását kezdetben viasz, később ólom vagy ón nyomatokkal birálja
meg. Ha kész a véséssel, a bélyegzőt megedzi. E célból a vésett felületet olaj
és finom szénpor vagy lenolaj és lámpakorom keverékével bekeni, ezután a vésett
résszel lefelé olvasztó tégelybe állítja, szénporral körültömi és vörösmelegig
fölhevíti. Ha már eléggé izzik a bélyegző, kiveszi a tégelyből, gyorsan hideg
vizbe mártja és kellő lehülése után megtisztogatja. A már kész kölyüt v. odort
puha acélba ütvén, előáll a megfelelő odor, illetőleg kölyü. A pénzvésésnél
igen sok odorra lévén szükség, a vágott kölyü épentartása céljából az első odor
után az eredeti bélyegzővel teljesen egyező másolatot készítenek és a szükséges
odorokat ez után készítik. Ujabban az érembélyegzőket másoló gépeken készítik,
melyek a puha fémből, vagy masszából készített és az eredetinél 5-ször nagyobb
minta után vágják ki az eredeti bélyegzőt. Ezeket a gépeket a pantográfok elve
szerint készítik. Az első ilynemü gépet 1860 körül Erhard drezdai mekanikus
szerkesztette. Ma Hill Károly (London) javított gépét használják.
A címer-és pecsétnyomómetszők munkája nagyban és egészben a
leirthoz hasonló, azonban ők puhább anyagokban u. m. sárgarézben, ezüstben és
aranyban dolgoznak. Az ipar igen sok ága használja ma már a bélyegzőket. A
fémgombok, csecsebecsék (fülönfüggők, násfák, keresztek) és egyéb
díszmű-tárgyak gyártása terén az odorral, illetőleg kölyüvel való alakitás igen
elterjedt és a kézi munkát jórészt kiszorította, a bőr-iparban és a
könyvkötészetben is tért hódított. L. még Pénzverés, Vésés és Betümetszés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|