Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Benaresz... ----

Magyar Magyar Német Német
Benaresz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Benaresz

1. kerület Brit-Indiában, North-West Provincesban s körülbelül a régi szanszkrit földrajz Kokala-jával esik egybe. Területe: 47.500 km2, lakóinak száma (1891) 10.632.190. Városai É-ról D. felé: Mirzapur, Benaresz, Gazipur, Azimgar, Gorakpur, Baszti és Ballia. 2. B. (szanszkrit nyelven: Vâranâszi), a Brahma-kultusz metropolisa, India egyik legrégibb és leghiresebb városa, jelenleg a Norh-West Provinces fővárosa, a Gangesz balpartján, ott, ahol az ives kanyarulatot ir le. A város 5 km. hosszuságban nyúlik el a folyóviz partján, mely itt az esős évszakban 1000 és a száraz évszakban is még 500-600 m. széles; a folyó magas partjairól széles lépcsők, gátok, vezetnek le a vizhez. E gátok azok (Prinsept: B. illustrated), ahol a hindu a nap legszebb óráit tölti; itt fürdik, öltözködik, imádkozik, itt prédikál, sétálgat... és holta után itt égetteti el magát. E lépcsők festői vonalától befelé a város messziről amfiteátrumszerüen elrendezett épületek tömegének látszik. A régi városban az utcák szűkek, piszkosak, a házak 3-6 emeletesek és kivülről különböző fantasztikus alakokkal vannak befestve. A háztömegből leginkább kiválik a Dsei-Szing csillagvizsgálója és az Aurengzeb mecsetjének 44 m. magas minaretjei. A szt. városnak több mint 1000 hindu temploma és 272 mecsetje van, amelyek azonban kicsinyek és jelentéktelenek. A leghiresebb köztük az 1523-ból való Bisesvar «arany templom», a Sziva-kultusz középpontja, ahová évenként sok ezer hindu zarándokol el India minden részéből. A Bisesvar mellett számos, elegans oszloptól tartott, szép pavillon van, amelynek közepén szűk és csekély mélységü kútban gyalázatos bűzt lehelő viz van. Itt is sok a zarándok, akik a büdös vizre áhitoznak. E kút a Gajan Bapi, a bölcseség forrása. B. a hinduk vallásos tudományosságának máig is középpontja; hindu teologiai iskolája a leghiresebb; a vedák összes kommentárjait (15.000 kötetet) itt őrzik. A város szentségéről nemcsak a számtalan zarándok és fakir, nemcsak a sok templom, de az is tanuskodik, hogy számtalan hindu fejedelemnek itt van palotája, akik a kormányzás gondjaitól menten, e szent városban akarnak meghalni és ezután a Gangesz vizébe temetkezni. A szűk, piszkos, régi városon kivül fekszik az angol, tágas utcákból és kertekből álló városrész a Sicrôle. A lakosok száma (1891) 219.476, köztük 150.000 hindu; ezek számát azonban nagyobb vallásos ünnepeken a zarándokok száma néha 100.000-rel is megtoldja. B. mint kereskedelmi és iparos hely is nagyon jelentékeny. Legkeresettebb iparcikkei a pompás, arany, vagy ezüst brokát kelmék, amelyeket kinkob néven India minden részébe elszállítanak. Élénk még a Gangesz vizével való kereskedelem is. B. Vâranâszi és Kâszi néven már ősidők óta gazdag és népes város és külön Kászi királyságnak volt a fővárosa. A buddhista vallásnak 8 századon keresztül volt a középpotja; vallásos építményeinek romjai a közeli Szarneth falunál máig is láthatók. A IV. században tért vissza ősi hitére és ez időtől megtartotta a maga királyait a muzulmán invázió koráig. 1190. Gaznai Mahmud hódította meg. 1760. a. muzulmán birodalom felbomlásánál Oudh nábobja foglalta el, de már 1775. kénytelen volt azt az angoloknak átengedni. V. ö. Rousselet: Inde des rajahs; Sherring: The sarced city of the Hindus és Hübner: A brit birodalmon keresztül. Budapest 1893.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is