Bendavid
Lázár, német filozofus és matematikus, szül. Berlinben 1762
okt. 18., megh. u. o. 1832 márc. 28. Először üvegköszörüléssel kereste
kenyerét, amellett tanult, főkép matematikát. Berlinben nyilvános előadásokat
tartott a matematikából s esztétikából, azután Göttingába ment, ahol fizikával
és kémiával foglalkozott. Közben megismerkedett Kant rendszerével s Bécsbe
ment, hol Kant filozofiája fölött s az esztétikáról tartott előadásokat. A
bécsi kormány rossz szemmel nézte ez előadásokat s eltiltotta. Ekkor B. Harrach
gróf házában talált menedéket, ahol válogatott közönség előtt folytathatta
előadásait s irodalmi működését. 1797. visszatért Berlinbe. A francia
megszállás idejében a Haude és Spener-féle politikai lapot szerkesztette. Élénk
részt vett a hitközség életében, igazg. volt a zsidó Freischule-nak. Művei:
Über Parallellinien (1786); Versuch einer logischen Auseinandersetzung des
mathem. Unendlichen (1796); Versuch ü. das Vergnügen (két köt. 1784);
Vorlesungen über die Kritik der reinen Vernunft (1795); Vorl. ü. d. Kritik der
praktischen V.(1796); Vorl. ü. d. Kritik d. Urtheilskraft (1796); Versuch einer
Geschmackslehre (1798); Vers. einer Rechtslehre (1802); Philotheos oder über
den Ursprung unserer Erkenntniss (a berlini akadémiától koszoruzott két mű
Block-kal együtt 1802); Selbstbiographie (1804).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|