Bendeguz

A magyar mondák Bendacuznak (Kézai), Bendeguznak (Budai Kr.), Bendekuznak (Dubnici Kr.), Wendeguznak (Pozsonyi Kr.), Bendekusnak (Képes Kr.) vagy Bendeguck-, illetőleg Bendekucznak (Thuróczi) nevezik Etele, Buda és Keve (Kue, Reuva) apját, aki Turda fia volt s az egyik változat szerint az Érd (Kézai és Budai Kr). vagy Ed (Pozsonyi Kr.), másik szerint a Kádár (Képes Kr. Dubnici Kr., Thuróczi) nemzetségből származott. Vámbéry Á. (A magyarok eredete 184, 408.) a névben ama persa kölcsönszók egyikét gyanítja, melyek a magyar nyelvben fönmaradtak; szerinte «bende-i-kusz» katonai jellegü személynév, ily jelentménnyel: a dob rabszolgája; semmi ok sincs azonban arra, hogy ne a históriai Mundzukh (l. o.) név magyaros alakjának tekintsük. A Mundzuk vagy Munduzug név egészen a rendes magyar hangtörvények szerint vált Bunduzuggá vagy Bunduguzzá s ebből a Csunád-Csenádhoz hasonló hangváltozás szerint Bendakuzzá. Mint ilyen, legfontosabb bizonyíték arra, hogy a magyaroknak voltak ősrégi, magukkal hozott hun hagyományaik. Hogy Attila Mundzuknak volt a fia, ez históriai tény; de ha krónikáink ezen adatot Jornandesből v. kompilatoraiból vették volna át: a Mundzuk név megmaradt volna náluk vagy olyanforma torzításon megy vala keresztül, amit a hibás olvasás idéz elő, holott a B. és változatai magából az élő nyelvből valók; a krónikairó tehát csakis a szájról-szájra adott hanyomány, a regősök dalai után irhatta, hogy Etele B.-nak volt a fia. Ezen históriai maghoz aztán mondai elemek is tapadtak, minő az hogy B. fiai az Érd, Ed vagy Kádár nemzetségből származtak. Érd nevü falu van Fehér vmegyében s mellette a hires Százhalom (l. o.), a monda szerint a hunnok és rómaiak közt Pannónia birtokáért folyt véres harcok egyik szintere. Fehér vármegye középső részét a honfoglaláskor hun-bolgár eredetü elemek szállták meg. (Arch. Ért. 1892. XII. k. 4. A. 313. lap); lehet hogy ezek egyik nemzetségét nevezték Érdnek, s innen vették a mondát tekintve, hogy az Ed és Eudu név a kun vezérek közt is előfordul, sőt Ed a monda egyik változata szerint Etelének volt az unokája. Ami a Kádár nemzetséget illeti, a monda eredeti alakja az lehetett, hogy a hunbolgár elemnél volt egy birói tisztség, mely el «kádárnak» neveztek s a Bendeguz fiaivá tett honfoglaláskori vezérek valamelyikének nemzetségéhez volt kötve a kádár nevü birói tisztség, a nemzetség neve pedig Érd lehetett. A krónikairók a hagyománynak ezen két adatát nem tudták összeegyeztetni s az egyik rész megtartotta az egyik adatot a másik pedig a másikat.

Forrás: Pallas Nagylexikon