Bender
1. János Balázs báró, osztrák tábornok szül. Gegenbachban
1713. a svábföldön, megh. Prágában 1798 nov. 20. Osztrák szolgálatba lépett
1733. Savoyai Jenő alatt harcolt a törökök ellen. Részt vett még az első és
harmadik sziléziai hadjáratban s Mollwitz és Prága mellett tünt ki. II. József
bárói rangra emelte. Harcolt Németalföldön (1789); Luxemburg várát 8 havi
ostrom után éhség következtében adta át a franciáknak. Élete végén Csehország
katonai parancsnoka volt. (V. ö Wurzbach, Lex. I. 263.) Három unokája, Ferenc,
Joakim és József, hasonlóan vitéz katonáknak bizonyultak a francia háborúkban.
2. B. Vilmos német teologus, szül. Münzenbergben (Hessen) 1845
jan. 15. 1863 óta Göttingában és Giessenben tanult, 1866-1867-ig a friedbergi
papi szemináriumot látogatta, majd gimnáziumi vallástanár és wormsi
segédlelkész lett; 1876. Bonnba hívták, ahol a teologia rendes tanárává lett.
Iratai közül nevezetesebbek: Der Wunderbegriff des Neuen Testaments (Frankfurt
1871); Schleiermachers Theohgie (Nördlingen 1876-78, 2 köt.); Joh. Konr.
Dippel, der Freigeist aus dem Pietismus (Bonn 1882); Reformation und Kirchentum
(1889 5. kiad.); Das Wesen der Religion (1886, 4. kiad.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|