Benecke

1. Berthold Adolf, német ichtiologus, szül. Elbingben 1843 febr. 27., mgh. Königsbergában 1886 febr. 27. Jelentékenyebb munkái: Fische, Fischerei u. Fischzucht in Ost- und Westpreussen (Königsberga 1881); Die Teichwhirthschaft (Berlin 1885); Handbuch der Fischzucht und Fischerei (u. o. 1886).

2. B. Ernő Vilmos, német geologus és paleontologus s az elzász-lothringiai földtani felvételek vezetője, szül. Berlinben 1838 márc. 16. 1872 óta a strassburgi egyetemen a geologia tanára. Nevezetesebb munkái: Über Trias und Jura in den Südalpen (München 1866); Lagerung und Zusammensetzung des geschichteten Gebirges am südlichen Abhang des Odenwaldes (Heidelb. 1869): Abriss der Geologie v. Elsass-Lothringen (Straszburg 1879): Über die Trias in Elsass-Lothrinaen und Luxemburg (Abh. z. geol. Spec. K. v. Els.-Lothr., Straszb. 1877. I. k.). Cohennel együtt Heidelberga földtani térképét adta ki 2 lapon (1:50.000) 1874-77., továbbá megirta 1880. e város földtani leirását is: Geognostische Beschreibung der Umgegend von Heidelberg. Több éven keresztül egyik szerkesztője volt a Neues Jahrbuch f. Min., Geol. u. Palaeontologie c. foylóiratnak.

3. B. György Frigyes, német nyelvész, szül. Münchsrath bajor faluban 1762 junius 10., megh. Göttingában 1844 augusztus 21-én, hol egyetemi tanár s főkönyvtárnok volt. A Grimm testvérekkel és Lachmann Károllyal a germanisztika megalapítója. Több középfelnémet irót és művet adott ki; igy Bonér meséit (1816); Wigalvist (1819); jegyzeteket és szótárt Hartmann Iwanjához (1827; 1832). Ezeken kivül főműve: Beitrüge zur Kenntniss der altdeutschen Sprache u. Literatur (1810-32, 2 köt.).

4. Vilmos, német iró, szül. Hannoverben 1776., megh. Heidelbergában 1837 márt. 8. Sokáig élt Angliában. Előbb angolul irt főműve: Seeassekuranz und Bodmerei (németül 1807-21, 5 köt.) alapvető kitünő munka, melyet majdnem minden európai nyelvre lefordítottak.

Forrás: Pallas Nagylexikon