Benedek

az Árpádok korabeli magyar egyház több kitünőségének neve. 1 Szent B., szt. István király idejében Szt. Zoërard kedvelt tanítványa és a szentségben buzgó követője. Kezdetben a zobori kolostorban lakott, azután három esztendeig a szkalkai pusztában, egy barlangban remetéskedett, ahol nehány tolvaj abban a reményben, hogy sok pénzt találnak nála, 1012. reá rontott, őt megölte s holttestét a Vág vizébe vetette, hol egy év mul tával megtaláltatván, Nyitrán Szt. Emerán templomában Szt. Zoërard mellé temették el. (Legendáját magyar fordításban l. Szabó Károly, Emlékiratok a magyar kereszténység első sz.-ról. 103-109. 1. Az életrajz szerzője Maurus pécsi püspök.) - 2. B., az Osl-nemzetség tagja, előbb esztergomi olvasó-kanonok utóbb 1231-1243. váradi, majd győri püspök. Az ő idejében pusztították el (1241) Váradot a tatárok. Midőn zászlóaljával a király seregéhez akart csatlakozni, utközben megvert nagyon egy tatárcsapatot, - a másik azonban lovakra kötözött bábokkal csalván meg őt a maga ereje iránt - visszavonulásra kényszerítette. Meghalt 1276. - 3. B., a Rajky-családból, 1263- 1273. a legkiválóbb aradi prépost, V. István hires alkancellárja majd budai préposts választott esztergomi érsek. Megh. 1276. - 4. B., előbb fehérvári prépost, IV. Béla kancellárja, 1245. kalocsai érsek, 1253. Esztergom választott érseke, kinek megerősítése ügyében a pápa és a király sokáig nem juthattak megegyezésre. A pápa végre is megerősítette. (Theiner, Monum. I. 225.) 1245-től a bogomilek ellen küzdve azon dolgozott hogy a pápa Boszniát a kalocsai érsek alá vesse, ami 1247. meg is történt. 1253. Szerémi főispán volt s 1255. Vadkertet kapta. - 5. B., 1273-8. esztergomi választott érsek. - 6. B., esztergomi prépost és jogtudor volt 1285. - 7. B., 1291-96. váradi püspök, III. András határozott híve, ami miatt 1294. Loránt vajda ostromolta is fenesi várát. - 8. B. III. András idejében veszprémi püspök volt, s 1292 máj. 6-án mint ilyen az egyházi zsinaton, 1298 aug. 5. pedig az országgyülésen vett részt.

Forrás: Pallas Nagylexikon