Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
benedekrend... benedictine...
benedekrend... benedictine...
benedekrend... benedictine...

Magyar Magyar Német Német
Benedek Benedikt

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Benedek

(szentek).1. apát, a róla nevezett világhirü rend alapítója és a szerzetesi életnek a nyugati egyházban patriarkája, szül. Olaszország Umbria tartományának Nursia nevü városkájában 480. előkelő gazdag szülőktől, meghalt a montecassinói kolostorban 543. Családját némelyek a Habsburgok uralkodó családjával hozták rokonságba, ami azonban be nem bizonyitható. Tanul mányai végzésére Rómába küldtek, de Rómának erkölcsi sülyedése mélyen sértette vallásos lelkületét, miért is az alig 14 éves ifju Rómát odahagyta és Subjaco város közelében egy barlangban vonult meg; tartózkodási helyét csakis bizonyos Román nevü remete ismerte, aki neki naponkint egy darab kenyeret küldött. Három évig élt Szt. B. a subjacói barlangban, egyedül istennek élve, míg 497. arra barangoló pásztorok felfedezték. Szent életének hire csakhamar villámsebességgel terjedt el és oly nagyszámu követőket gy üjtött körébe, hogy néhány év lefolyása alatt Subjaco vidékén 12 kolostor keletkezett, melyek mindegyikében 12 szerzetes élt saját apátjok vezetése alatt. 510-ben B.-et a vicovarói (Vicus Varronis) kolostor szerzetesei apátjokká választották, amit csak hosszas ellenkezés után fogadott el. Miután azonban szerzetestársai szigoru fegyelemszeretetét és buzgóságát ki nem állhatták és ellenszenvüks gyülöletükben éppen odáig mentek, hogy borserlegébe mérget kevertek, elhagyta a javíthatatlan szerzetestársakat s innét subjacói magányába tért vissza, hol is végleg megérlelődött benne az eszme, hogy a szerzetesi élet intézményét más alapokra kell fektetni. Bizonyos Florentius nevü gonosz pap rágalmai és áskálódásai elől innen is menekülve, néhány szerzetestársával utját dél felé, Campaniának vette és ennek Monte-Cassino nevü hegyén vetette meg 528. az Apollónnak szentelt pogány templom romjain a montecassinói kolostor alapjait és ebben szerkesztette meg ama szabályokat, melyek alapját képezték nyugaton a szerzetes életnek. Ez okból méltán nevezte el Szt. B.-et az utókor a nyugati szerzetesek patriarkájának. Testet Monte-Cassinóban szent életü nővére, Skolasztika mellé tették, honnan csontjainak egy részét 653. Fleury francia kolostorba (St. Benoit sur Loire) vitték át. A nagyszámu életrajzokat v. ö. egybegyüjtve Chevaliernél, Répertoire des sources historiques. 264-5. 1.: Grützmacher, Benedicts von Nursia Bedeutung für die Gesch. d. Mönchthums (1892); Schmidt Edmund, Regula St Benedicti (1892).

2. B., Szt., szül. Angliában 623., megh. 690 v. 703. Eredeti neve Biscop Baducing volt: northum berlandi Oswin király kíséretében élt, de 25 éves korában Rómába ment: egy második római utazása alkalmával Lerins kolostorban, hol 2 évig tartózkodott, szerzetessé, később a Canterbury melletti Szt. Péter és Pál nevü kolostor apátjává lett s kevéssel ezután (670 és 674) a wearmouthi és jarrowi kolostorokat alapította Durhamban, hol a tudomány. egyházi építészet és zene érdekében sokat tett. Az angol benedekrendiek kongregációja égi pártfogóját tiszteli benne. Emlék-napja jan. 12.

3. B., Szt., az anianei kolostor alapitója és apátja Franciaországban; szül. Langnedocban 750 körül. megh. 821 A maguelonei grófi családból származott, Kis Pipin pohárnoka volt. Valami szerencsétlenség következtében elhatározta, hogy szerzetessé lesz. 774-ben csakugyan kolostorba lépett, melynek két év mulva apátjává is választották. Minthogy azonban rendtársainak ellenszenvét a fegyelem helyreállítására nézve ismerte, odahagyta kolostorukat és 776. Languedocban saját jószágán, az Aniane patak mellett remeteként kezdett élni: de miután itt csakhamar sokan felkeresték, kénytelen volt ide kolostort építeni, amelytől «anianei» jelző nevét kölcsönözte s amelynek apátja lett. E kolostorban szt. B. szabályait, eredeti szigoruságukban léptette életbe és lankadatlanul azon fáradozott, hogy az üdvös reformot valamennyi kolostorra kiterjessze. E célból szt. B. szabályához egy 80 pontból álló részletes értelmezést irt, mely et a 817-ki aacheni reformzsinat jóváhagyott, elrendelvén, hogy azt valamennyi apát haladéktalanul életbe léptesse és szerzeteseivel betanultassa. Jámbor Lajos király, ki a hitbuzgó férfiu számára Aachen mellett uj kolostort alapított (Inda vagy Kornelimünster), egyuttal megbizta, hogy bizottság élén az összes kolostorokat beutazza, s a szabályok gyakorlati megvalósításáról gondoskodjék. Megkülönböztetésül «második Benedek»nek is neveztek el.

4. B., Szt. (franciául: kicsinyítő vagy gyöngéd értelemben Benezet a. m. Benedictulus: mert nagyon fiatal és testalkatára kicsiny volt) a Venaissin grófság-, Provenceés Languedocbán, mint szent általános tiszteletben részesül és az Avignonban, a Rhône folyón megkezdett s általa nagyjában fel is épített hid által vált nevezetessé. Midőn Benedek egy alkalommal anyjának; juhait legelteté, Krisztus megjelent neki és a Rhône folyón felállítandó hid építésére buzdítá őt. Miután rendkivüli küldetését és megbizását csodával is bebizonyitá, az avignoni püspöktől és polgármestertől engedélyt és munkaerőt nyert a hid felépítésére. A hid az ő vezetése alatt 1177-ben kezdett építtetni és főrészeiben 1184-ben el is készült, amikor is Benedek meghalt Az avignoniak indíttatva a csodák által, amelyek sirjánál történtek, az általa épített hidon kápolnát építettek tiszteletére, amelyben tetemei egész a XV. századik őriztettek. Midőn azonban 1669. az avignoni Rhône-hid leszakadt és Benedek teste sértetlen állapotban találtatott, öt év mulva (1674) az avignoni érsek által, acelesztini szerzetesek templomába nagy pompával eltakaríttatott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is