Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
benedekrend... benedictine...
benedekrend... benedictine...
benedekrend... benedictine...

Magyar Magyar Német Német
Benedek Benedikt

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Benedek

1. Aladár, családi nevén Náray Iván, a hatvanas és hetvenes években igen népszerü költő, szül. Aradon 1843 szept. 20. 1873. nőül vette báró Büttner Karolina írónőt és jelenleg Budapesten él mint magánzó 1864-től kezdve minden Budapesten megjelent szépirodalmi lapba dolgozott, és verseken kivül tárcákat, birálatokat, képzőművészeti, genreképeket és népismertető cikkeket irt, s szerkesztette az Uj Világ, Papagáj (humorisztikus), Uj Idők, Szépirodalmi Közlöny és Csöndes Órák cimü szépirodalmi lapokat. Mint költő rendkivül termékeny, nyolc év alatt hét kötet verset bocsátott közre: Költemények, Pest 1866. 2 köt.; Ujabb költemények 1867; Legujabb költemények 1870; Hulló levelek 1871; Árnyak, sugarak 1874; Az epedés óráiban (Náray Iván névvel) 1874. Költészetét igen eleven fantázia s gazdag hangulat teszi változatossá, legsikerültebben tolmácsolja a szeretet érzelmét és a fájdalom elegikus hangulatát. Társadalmi és bölcseleti irányművek: Mécsvilágok 1868 és Cecil levelei 1872. Fordította Dickens Nickleby Miklós regényét 1875. 5 kötete, s irt egy eredeti vigjátékot 3 felv. A szerelemféltő címen 1872 és egy eredeti regényt is: A Romlaky kastély 1886. 2 kötet. Említésre méltó, hogy ő volt az első magyar iró, kinek műveit 2 példányban Erzsébet királynénk 1868-ban megrendelte. - B.-né, l. Büttner Lina.

2. B. Elek, iró, szül. Kis-Baconban, Udvarhely vmegyében, 1859 szept. 29. Tanulmányait a székely-udvarhelyi ref. gimnáziumban és a budapesti egyetem bölcseleti karán végezte, azután az ujságirói pályára lépett. A Budapesti Hirlap-nak 1881-1888. volt munkatársa s főként humoros tárcákat és könyvkritikákat irt a lapba, Kópé, Székely Huszár, Zeke álnevek és -k. jegy alatt. 1884. segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője és tulajdonosa lett az Ország-Világ képes heti lapnak, melynek szerkesztését és tulajdonjogát 1893. átruházta Váradi Antalra. Időközben szerkesztette a Magyar Nép c. politikai képes lapot is, továbbá Az én Ujságom c. gyermeklapot Pása Lajossal. Ez idő szerint a Magyar Hirlap belső dolgozó társa és szerkeszti a Kis Könyvtár c. hetenkint megjelenő ifjusági könyvvállalatot. 1887-1892. országgyülési ciklusban a nagyajtai kerületet képviselte a képviselőházban, hol kizárólag tanügyi kérdésekben szólalt fel többször. Önálló munkái: Székely Tündérország, székely népmesék és balladák, Budapest 1885; A kollektor, regény a székely népéletből, 1886; Székely mesemondó, Pozsony 1888; Világszép mesék, Budapest 1888; Apa mesél, Budapest 1888; Karácsonyfa, Budapest 1889; Történetek a gyermekszobából, Budapest 1892. A Kisfaludy-társaság Magyar népköltési gyüjteményének harmadik (székelyföldi) kötetét (megjelent 1880-ban) felerészben ő gyüjtötte. Lefordította Collins Wilkie Két lélek utja c. kétkötetes regényét (1882).

3. B. József, szinész, szül. Erdélyben, Csömény nevü faluban, 1827 febr. 18. régi nemes családból; tanulmányait Nagyszebenben és Kolozsvárott végezte s szülőinek akarata ellen, kik a papi pályára szánták, 17 éves korában szinésszé lett. A szabadságharc kitörésekor B. is felvéteté magát a honvédek közé, s mint tüzér számos csatában vett részt s főhadnaggyá lépett elő. A világosi fegyverletétel után B. ismét a szinészethez tért vissza s 1863 ápr. 1-én a nemzeti szinházhoz szerződött. B. regények után szerkesztett s franciából és németből fordított néhány szinművet. Eleinte B. a legkülönfélébb szerepekben lépett fel, jelenleg azonban leginkább komikai öregek szerepeire alkalmazzák.

4. B. Lajos, a nemzeti szinház korán elhunyt művésze, szül. Pesten 1858., megh. u. o. 1890 dec. 26. Technikai pályára készült, s a műegyetemen el is végzett két évet, de a szinpad jobban vonzotta s a szini tanoda növendéke lett. 1876. pedig a nemzeti szinházhoz szerződtettek kisebb szerepekre. Szerepeinek egy részét Halmitől örökölte, a kitünő bonvivant szinésztől, a ki után oly nagy hézag maradt a nemzeti szinpadon. A fiatal szinész gyorsan fejlődött, s egymásután teremtette meg alakjait értelmes fővel, meleg kedéllyel, bensőséggel, nemes pátosszal úgy, hogy egy pár év alatt úgy talentumban, mint a szinpadi sikerekben kiváló szinművészeink sorába emelkedett. Főkép a francia vigjátékokban jeleskedett, de a klasszikus stilü szinművekben (Romeo és Juliában mint Mercutio, a moliérei darabokban) is rendelkezésre állt a nemesb pátosz. legutolsó szerepét Murai Huszár-szerelem c. vigjátékában tapsolta a közönség. Az egészséges erős fiatal embernek néhány napi kinos betegség vetett végett. Hinni is alig akarták a halálhirt. Egy kis pattanás az arcon, melyet a szinpadi festék elmérgesített, végzetes gyuladást okozott, melyhez orbánc is járult, amely az egész főt felduzzasztotta és dacára minden orvosi segélynek mind tovább terjedve, az ifju életének véget vetett.

5. B. Lajos, osztrák hadvezér, szül. Sopronban 1804., megh. Grácban 1881 ápr. 27. A bécsujhelyi katonai akadémiából került ki és 1846-ig, amidőn a Krakóban támadt zavarok katonai beavatkozást tettek szükségessé, alezredességig emelkedett. Ott gyorsan és erélyesen járt el, felhasználva a lengyelek ellen a császári érzelmü parasztságot is. Mint ezredes 1848. Olaszországba jutott, és ott különösen az 1848 márc. 23. vivott mortarai diadal kivívásában volt nagy része. A szárd háboru befejezése után mint altábornagy Haynau alatt Magyarországon szolgált. Itt a győri csatában és Komárom ostrománál vett részt és a szőregi csatában (aug. 5.) veszélyesen megsebesült. A béke idején is előre halat, 1854-ben lembergi hadparancsnok lett, 1859-ben pedig mint a VIII. hadtest vezére működött Olaszországban. Hadtestével a solferinói csatában szerzett nagy dicsőséget, amidőn San-Martinó-nál egész napon át vitézül harcolt a számra tulnyomó szárd sereg ellen, és végre azt vissza is verte (jun. 24.). E részleges győzelem nem változtatott ugyan a csata és hadjárat sorsán, de B.-nek nagy hirnevet szerzett, annál is inkább, mert a többi császári vezér még annyi eredménnyel sem dicsekedhetett. B. táborszernagy lett és Magyarországnak főkormányzásával bizatott meg, mely tisztségről Albrecht főherceg 1860 jun.-ban visszalépett. Az egész ország forrongásával szemben erős katonai kézre volt szükség. B. a hazafias tüntetésekkel szemben a végső eszközökhöz nyult, de a közérzülettel szemben nem ért el semmi eredményt. Kormányzása alatt különösen a nyelv dolgában némileg már enyhítettek az abszolutizmus rendelkezésein és a protestáns pátens végrehajtását is felfüggesztették. Az októberi diploma kibocsátásakor B.-et Velencébe helyezték át.

Mint vitéz és hű katona, kit a legénység szinte bálványozott, B. igen nagy tekintélynek örvendett. A Poroszország ellen való hadi készületek idején a császár fölajánlotta neki a fővezérséget az északi harctéren, mi annál feltünőbb jele volt bizalmának, mert B. polgári származásu és protestáns volt. B. érezve tehetségének korlátolt voltát, amennyiben nagy háborura nem volt sem tudomány, sem tapasztalata, csak a parancsnak engedett. A hadsereg csak lassan indult a cseh határ felé, nem igen akadályozta a poroszokat a szorosokon való átkelésben, és minden nagy hadi terv hiján tisztán védelemre szorult. Az egyes hadtestek külön-külön megverettek, miben B. annyiban volt hibás, amennyiben általános utasítást nem igen adott, hanem csak részleges intézkedéseket tett, mik a gyorsan változó viszonyoknak már nem feleltek meg. Ehhez járult még, hogy főuri alvezérei nem igen siettek végrehajtani parancsait. A nachodi, skalitzi, és gicsini csaták már megtörték a vitéz hadsereg erejét, mielőtt döntő ütközetre került volna a sor. B. ekkor, julius 1., sürgönyzött a császárnak, kérve őt: kössön békét. A válasz az volt: elveszett-e a döntő csata? B. erre seregét Königgrätz vára közelében erős állásban központosította, abban a hitben, hogy a poroszok ágyúkkal megrakott sáncai előtt elvérzenek. De a porosz támadók különösen Fransecky hadosztálya, egyre több osztrák csapatot csaltak ki a védő művekből, éppen azokat, amelyeket B. a porosz trónörökös seregének várt megérkezésére tartalékul rendelt. Igy a III. porosz sereg megérkezésekor el volt döntve a vereség, annál is inkább, mert egy porosz ezred szinte észrevétlenül jutott fel az ágyúkkal megrakott chlumi halomra, az osztrák hadi állás kulcsához. Egyes hadtestek hősies önfeláldozása, a lovasságnak vitézsége, a kitünő tüzérség már nem akadályozhatták meg a teljes felbomlást. B. Olmützbe vezette vissza serege romjait és ott felmentetett a főparancsnokság alól. A hadjárat után hadi törvényszék elé állíttatott, de az uralkodó beszüntette ellene a vizsgálatot. Nincs törvénykönyv, irta a hivatalos lap, mely a magasb szellemi tehetség hiányát megbüntesse, és katonai hirnevének megsemisülése különben is a legsulyosabb B.-re nézve. Az egész hadjáratnak ő lett mintegy bűnbakja s nem is védhette magát. Kisebb körben kitünően megfelelt kötelességének, de a vezetésben, fegyverben, gyakorlatban annyira tulnyomó porosz sereg elleni küzdelem, a legkedvezőtlenebb diplomáciai viszonyok közt, büszke és elkapatott alvezérek élén, messze felülmulta képességét. Élete végéig nem szünt meg sorsának tragikus fordulatát és megaláztatását fájlalni. V. ö. Sybel, Begründung des Deutschen Reiches, V. kötet.

6. B. Mihály, ref. püspök, szül. Nagy-Dorogon, Tolna vmegyében, 1748., megh. Debrecenben 1821 ápr. 23. Tanult Modorban és Debrecenben. Három évet a baseli, utrechti, franekeri, oxfordi, hallei és göttingai egyetemeken töltött. Hazajövén 1777. debreceni lelkész lett, 1791. a tiszántuli egyház kerület aljegyzőjévé, 1798. főjegyzőjévé, 1806. pedig püspökévé választotta őt. Munkái: Magyar grammatika, Bécs 1895. (A hires «debreceni grammatika». Többek közreműködésével szerkeszté.) A tanítók kötelességei, Debrecen 1795; Utmutatás a ker. vallás előadására (I-III. darab). U. o. 1804-1808. Mint főjegyző, számos jegyzőkönyvet szerkesztett, valamint ő szerkeszté a magyarországi négy egyházkerület megbizásából a most is használt énekeskönyvet, melynek előszava, a szöveg egy része és a végül álló imádságok az ő tollából kerültek ki. Domokos Lajos: Deductio regiminis ecclesiastici in Hungaria c. munkája is az ő segítségével készült.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is