Benedek apát

(szentek) a róla nevezett világhirü rend alapítója és a szerzetesi életnek a nyugati egyházban patriarkája, szül. Olaszország Umbria tartományának Nursia nevü városkájában 480. előkelő gazdag szülőktől, meghalt a montecassinói kolostorban 543. Családját némelyek a Habsburgok uralkodó családjával hozták rokonságba, ami azonban be nem bizonyitható. Tanul mányai végzésére Rómába küldtek, de Rómának erkölcsi sülyedése mélyen sértette vallásos lelkületét, miért is az alig 14 éves ifju Rómát odahagyta és Subjaco város közelében egy barlangban vonult meg; tartózkodási helyét csakis bizonyos Román nevü remete ismerte, aki neki naponkint egy darab kenyeret küldött. Három évig élt Szt. B. a subjacói barlangban, egyedül istennek élve, míg 497. arra barangoló pásztorok felfedezték. Szent életének hire csakhamar villámsebességgel terjedt el és oly nagyszámu követőket gy üjtött körébe, hogy néhány év lefolyása alatt Subjaco vidékén 12 kolostor keletkezett, melyek mindegyikében 12 szerzetes élt saját apátjok vezetése alatt. 510-ben B.-et a vicovarói (Vicus Varronis) kolostor szerzetesei apátjokká választották, amit csak hosszas ellenkezés után fogadott el. Miután azonban szerzetestársai szigoru fegyelemszeretetét és buzgóságát ki nem állhatták és ellenszenvüks gyülöletükben éppen odáig mentek, hogy borserlegébe mérget kevertek, elhagyta a javíthatatlan szerzetestársakat s innét subjacói magányába tért vissza, hol is végleg megérlelődött benne az eszme, hogy a szerzetesi élet intézményét más alapokra kell fektetni. Bizonyos Florentius nevü gonosz pap rágalmai és áskálódásai elől innen is menekülve, néhány szerzetestársával utját dél felé, Campaniának vette és ennek Monte-Cassino nevü hegyén vetette meg 528. az Apollónnak szentelt pogány templom romjain a montecassinói kolostor alapjait és ebben szerkesztette meg ama szabályokat, melyek alapját képezték nyugaton a szerzetes életnek. Ez okból méltán nevezte el Szt. B.-et az utókor a nyugati szerzetesek patriarkájának. Testet Monte-Cassinóban szent életü nővére, Skolasztika mellé tették, honnan csontjainak egy részét 653. Fleury francia kolostorba (St. Benoit sur Loire) vitték át. A nagyszámu életrajzokat v. ö. egybegyüjtve Chevaliernél, Répertoire des sources historiques. 264-5. 1.: Grützmacher, Benedicts von Nursia Bedeutung für die Gesch. d. Mönchthums (1892); Schmidt Edmund, Regula St Benedicti (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon