Benedek szent apátsága

Ezt az apátságot I. Géza alapította 1075. és fényes egyházat emelt neki kimagasló sziklacsúcson, Barsmegyében, a Garam völgyében. Azonkivül számos birtokkal ajándékozta meg az apátságot, amelyek egész Csongrád vmegyéig terjedtek. De nem sokáig élvezték ezeket a Benedek-rendiek békén. Már Ottmár főispán igyekezett birtokaik egy részét magához ragadni, azonban II. István, Marcell esztergomi érsek közbenjárására ősének, I. Gézának alapító-levelét megerősítette. A mohácsi vész után 1534. I. Ferdinánd az apátságot Josephyth Ferenc zengg-i püspöknek adományozta. II. Miksa pedig 1565. az egész apátságot javaival együtt az esztergomi káptalannak engedte át, amely azt még most is birja. A régi román stilü templom helyén, amelyből csupán egy kápolna maradt fenn épen, gyönyörü csúcsíves templom emelkedik, amely hazai műemlékeink sorában előkelő helyet foglal el. A templom ugy amint 1483. elkészült, mai nap is fennáll, de részint az idő viharai, részint a sokféle javítással annyira elrontották, hogy az esztergomi káptalan már 1880. elrendelte a javítást. A munkát mát el is kezdték, midőn 1881 jul. 21. éjjel közbejött a tűzvész, mely a templomnak, a toronynak és a monostor magtárszárnyának tetőzetét egészen elhamvasztotta, s harangokat megolvasztotta, a falakat megrongálta, ugy hogy a káptalan a templom gyökeres átjavítását határozta el és azt Storno Ferenc és fia Kálmán műépítészek tervei szerint, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1882. év márc. 31. helyben hagyott, meg is kezdették. V. ö. Knauz N.: A Garam melletti szt. Benedek apátság (Esztergom 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon