Beneficium

(lat.) a. m. jótétemény és jogkedvezmény; a középkorban, visszavehető hűbér; oly javak megjelölésére is használják, amelyeknek haszonélvezetét fizetésül átengedik. - B. abstinendi. A római jog szerint az örökség megszerzéséhez rendszerint annak elfogadása (aditio hereditatis) szükséges, az örökösök tehát a javukra megnyilt örökségben csak akkor örökölnek, ha akarnak, s azért önkéntes örökösök (voluntarii heredes). Bizonyos személyekre nézve azonban ettől eltérőleg az a szabály állott fenn, hogy ezek az örökség megnyíltával (delatio) közvetlenül a törvény erejénél fogva (ipso jure), tehát szükségszerüen megszerzik az örökséget, akár akarják akár nem, s azért szükségszerü örökösök (necessarii heredes). Ettől a kényszerü és sokszor (jelesül ha a hagyaték adósságokkal tul volt terhelve) éppen nem kivánatos örökléstől való menekülésre szolgált a B. vagyis az örökség visszautasításának joga, szószerint: tartózkodás jogkedvezménye, igy nevezve azért, mert csak addig volt gyakorolható, mig az örökös az örökségbe való beavatkozástól tartózkodott. A modern jogok, amennyiben azt az álláspontot foglalják el, hogy az örökség megszerzéséhez annak elfogadása nem szükséges, hanem megszerzése az örökség megnyiltával a törvény erejénél fogva történik, a visszautasítási jogot feltétlenül elismerik, s annak gyakorlatára bizonyos záros határidőt tüznek ki. - B. adhaesionis (lat.) a. m. (védelmezett) csatlakozás jogkedvezménye, mely szerint több vádlott-társ esetében a felebbező vádlott előnyére szolgáló tekintet alapján, ha az bűntársaira is kiterjed, az itélet az utóbbiak javára is megváltoztatandó, habár ezek felebbezéssel nem éltek is, hanem az itéletben megnyugodtak. A biróság tehát ebben az esetben úgy tekinti a dolgot, hogy a nem felebbező vádlottak a felebbező vádlott-társ felebbezéséhez csatlakoztak. A B. az anyagi igazságot kereső büntető pernek feltétlen követelménye. Mily megsértése volna az anyagi igazságnak, ha p. a felsőbb biróság azt látná, hogy az alsó biró a büntető törvény téves felfogása alapján büntetendőnek nyilvánított oly cselekményt, mely a büntető törvény szerint nem büntetendő, s az itéletet még is csak a felebbező, habár kézzelfoghatólag ártatlanul elitélt, bűntársai pedig az anyagilag igazságtalan itéletet helybenhagyni volna kénytelen, pusztán azért, mert ezek a vádlottak ügyefogyottságuk miatt az itéletben megnyugodtak! A B.-ot birói gyakorlatunk is egész terjedelmében elismeri, s alkalmazása éppen nem tartozik a ritkaságok közé. - B. cedendarum actionum. A római jogban a kezesnek biztosított jog, melynél fogva az általa kielégített hitelezőtől a főadós elleni követelésének s az annak biztosítására a főadós által esetleg rendelt zálogjognak átengedését követelheti. Az intézménynek alapja az a felfogás, hogy a kezesnek magánál a kezességi viszonynál fogva a főadós irányában nincs igénye, a kezességi viszony alapján tehát a főadós ellen viszontkereseti joga nincs. E jogkedvezményre azonban nem vagy legalább nem mindig volt szükség, mert a kezes, ha a főadós megbizásából vállalt kezességet, a megbizás alapján (az u. n. contraria mandati actio-val vagyis a megbizottat a megbízó ellen illető keresettel) ha pedig megbizás nélkül járt el, a megbizás nélküli ügyvitel alapján (az u. n. contraria mandati actióval az ügyvivőt - negotiorum gestor - az ügytulajdonos - dominus negotiorum - azaz az ellen, kinek ügyében eljárt, illető keresettel) érvényesíthette igényeit. A modern jogfelfogás szerint a kezes a kezesség alapján bir a főadós ellen viszontkereseti joggal, illetve a hitelező követelése a törvény erejénél fogva - ipso jure - megy át a kezesre, aki a hitelezőt a főadós helyett kielégítette, mindez természetesen csak annyiban, amennyiben a főadós és a kezes közötti külön jogviszony az igényt ki nem zárja. - B. competentia. A római jogban oly jogkedvezmény, melynél fogva az adós hitelezőjétől követelhette, hogy ez neki annyit hagyjon meg, amennyi életfentartására szükséges. E jogkedvezmény csak bizonyos személyeket illetett meg. - B. dationis in solutum pedig az adósnak joga, melynél fogva készpénz hiányában legjobb dolgait birói becslés szerint a hitelezőnek fizetés fejében átengedhette. A hitelezőnek megfelelő kötelezettsége, hogy az átengedett dolgokat kifizetés fejében átvegye, kivitelt képez azon általános elv alól, hogy a hitelező azon dolog helyett, melyet követelhet, más dolgot elfogadni nem tartozik. Aliud pro alio invito creditori solvi non potest. - B. deliberandi meggondolási idő, az örökjogban azon határidő, amely alatt némely törvényhozások szerint az örökös nyilatkozni tartozik, vajjon a végrendelet, vagy törvényes örökösödés utján reá háramlott örökséget elfogadja-e. L. még Örökösödés. - B. divisionis. Ha valakiért - a főadósért - többen vállalnak kezességet, a társkezesek ellenkező kikötés hiányában a hitelezőnek egyetemleg felelősek, azaz a hitelező a társkezesek bármelyikétől az egész követelését igényelheti. A római jog ezzel szemben a társkezesek javára azt a jogkedvezményt hozta be, hogy a perbe vont társkezes követelhette, hogy a követelés csak egyik részének fizetésére köteleztessék, amennyiben társai is fizetésképesek. Később e jogkedvezmény némely más egyetemleges adósokra is kiterjedt. - B. inventarii a leltárjog jogkedvezménye. Némely törvényhozások szerint az örökös, minthogy az örökhagyó összes vagyoni viszonyaiba lép, az örökhagyó összes vagyoni viszonyaiba lép, az örökhagyónak összes adósságaiért és pedig nemcsak az örökség erejéig, hanem feltétlenül, tehát amennyiben az örökségből ki nem futja, saját vagyonával is felelős. Ennek a veszélynek elhárítására szolgál a B., mely abban áll, hogy az örökös, aki kijelenti, hogy az örökséget csak a hagyaték leltározása mellett fogadja el, a hagyatékot terhelő adósságokért csak öröksége erejéig szavatol. L. Örökösödés is. - B. juris, a törvény által biztosított kivétel az általános szabályt felállító törvény alól bizonyos személyek, dolgok vagy jogviszonyok javára. - B. ordinis seuexcussionis (németül: Einrede der Vorausklage). A kezest megillető az a jog, melynél fogva követelheti, hogy a hitelező követelését elébb a főadós ellen érvényesítse, s ellene csak azután és annyiban forduljon, amennyiben a főadós vagyonából kielégítést nem nyert. L. Kezesség. - B. personae és causae. Az első alatt a személyek bizonyos osztályának (p. o. a kiskoruaknak), a másik alatt a dolgok vagy jogviszonyok bizonyos osztályának (p. o. csőd esetében bizonyos követeléseknek) biztosított jogkedvezményeket értjük. A B. lényege a kedvezményezettnek általánosságban, tehát nem egyénileg (individualiter) meghatározása, mert utóbbi esetben nem B., hanem privilegiumról - kiváltságról - szólunk. - B. separationis. Az örökségi hitelezőknek az a joga, melynél fogva követelhetik, hogy az örökhagyó vagyona az örökösnek vagyonától külön választassék s első sorban, tehát az örökösnek saját hitelezői fölötti elsőbbséggel az ő kielégítésökre fordíttassék. Az örökségi hitelezőknek ez a joga a hagyományosokra is kiterjed. A B. egyházjogi szempontból l. Egyházjavadalom.

Forrás: Pallas Nagylexikon