Benevento

(Benevent), 1. tartomány Közép-Olaszországban Campobasso, Foggia, Avellino és Caserta tartományok közt. Területe 1751,5 km², (1881) 238 425 lak. A nápolyi Apennin ágazza be; A Calore és mellékfolyói öntözik. Alacsonyabb részein buzát, szőlőt, olajfát és déli gyümölcsöket termesztenek. Jó legelői miatt az állattenyésztés virágzó. Három kerületre oszlik, ezek: B., Cerreto Sanita és San Bartolommeo in Galdo. - 2. B., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, dombon, a Valore és Sabota összefolyásánál, érseki székhely, (1881) 21 631 lak., a XII. századból való normann-román stilben épült székesegyházzal (igen szépek a bronzajtói és két szószéke) és egyéb templomokkal, egyiptomi obeliszkkel, élénk gabonakereskedéssel, pergament- és bőrgyárakkal, Dél-Olaszország legszebb ókori emlékével, a 114-ben paroszi márványból épült hires Traján-diadalkapuval. E kapu egy igen jó karban maradt övezetből áll, még olvasható föliratokkal, mindkét oldalán Trajanusra vonatkozó domborművekkel, 15? m. magas; most porta aurea néven a város-kapu. A római időkből való számos épületnek maradványai vannak a városban és városon kivül. A samnitáknak állítólag Diomedestől alapított és a rómaiaktól 300-ban Kr. e. elfoglalt Maleventum nevü városa a 275-iki, Pyrhuson nyert győzelem után Beneventum nevet kapott. Hannibal a II. pún háboruban szabad zsákmányolást engedett benne katonáinak. Augustus császár korában Colonia Julia Augusta Felixnek hivták; Totilas 545-ben lerombolta. Narses ujra fölépíttette. A longobard uralom alatt önálló hercegé lett. 840. két, 850. B. Salerno és Capua grófjai küzdöttek birtokáért. 1049-ben IX. Leo pápa birtokába került. A XI. és XII. században négy zsinatot tartottak benne. Rövid ideig a normannok, II. Frigyes német császárnak és Manfrednek is birtokában volt, mely utóbbi falai alatt csatát és életét veszítette. 1418. aragoniai Ferdinánd hatalmába jutott, de ez visszaadta IV. Sándor pápának, aki Borgia Juan-nak adta önálló hercegségként. A nápolyi királyok még későbben is többször tartották elfoglalva. 1798. a franciák elfoglalták, de Nápolynak ujra eladták. 1806-ban I. Napoleon Talleyrandnak adta B.-i hercegi cimmel. 1815-ben a pápának jutott. 1860 óta az olasz királysághoz tartozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon