Bengália

(szanszkrit: Bengâla), mint földrajzi fogalom az Alsó-Gangesz vidékét foglalja magában és jóval kisebb mint a mai Provines of Lower Bengal. Ez utóbbi magában foglalja B. Profert, Behart, Orisszát és Csota-Nagpurt, határos É-on Nepállal, Szikkimmel, Botánnal; K-en Asszammal és nagyrészt ismeretlen hegységgel, D-en Brit-Birmával, a B.-öböllel és Madrasz kormányzósággal, meg a Közép-tartományokkal, Ny-on pedig Bagalkhand agency-vel és a ÉNy-i tartományokkal. Területe 500 372 km², lakóinak sz. (1891) 73 619 010. B. D-i, K-i és ÉK-i szegélyeit kivéve, sik és alacsony föld; nagy része a Gangesz és Brahmapatrától (l. o.) alkotott deltából áll. E két nagy folyón öntözi; ilyenek: a Pauar, a Kankai, a Mahanada, a Tangun, a Parnababa, Attri, Karatia, a Tiszta. E folyók egymással, továbbá a Gangesszel és Brahmaputrával mellék- és oldalágakkal összeköttetésben vannak és együtt folyóvizek óriási utvesztőjét alkotják, az esős évszakban pedig egész környéküket elöntik. A Gangesz deltaágai medröket gyakran változtatják, és hol egyik, hol a másik helyen hömpölygetik hullámaikat; így a többi közt a régi hires Gaur várost egészen elmosták, majd ezen medröket is elhagyták, iszapjokkal fedvén be a romba döntött város maradványait. A Gangesz és Brahmaputra deltája, a Sanderban, áthatolhatatlan dsönglökkel benőtt iszapos terület, amelyet csak a forró égöv napsugarai képesek időnkint fölszárítani. Ez iszapos, mocsaras vidéken a nagy meleg gyilkos miazmákat érlel meg és ez az igazi melegágya a kolerának, amely itt soha meg nem szünik. Egyébként egész B. klimája az európai emberre nézve veszedelmes; az esős évszak junius közepén kezdődik; ekkor öntik el környéküket a folyók is; kisebb esők ősszel is esnek; decembertől februáriusig van a hüvös évszak. A nagy nedvesség és meleg B.-ban buja növényzet teremt. A dombokon és folyók mentén áthatolhatatlan sürüségek vannak. A főtermék a rizs, amelyet kétszer is aratnak egy évben, meg a cukornád; a magasabb vidékeken bőven terem a buza és a köles (Holcus), termesztenek ezenkívül pamutot, indigót, jutét, kávét, dohányt, indiai mákot, különböző zöldségeket, szezámot, ricinusnövényt, mango- és mindenféle pálmafát; az utóbbi években pedig már a teát is meghonosították. A vadállatok száma nagy; különösen sok az elefánt, rinocerosz, szarvas, őz, bivaly, tigris, párduc, medve, farkas, hiuz és a különböző majom. Házi állatok ugyanazok mint nálunk, köztük sok a bivaly és kevés a ló. A dombos vidéken szén-, vas- és rézérctelepek is vannak. A lakosság nagyobb része Hátsó-Indiából eredt, amelyek az árjákkal keveredtek, bengaliknak hivják. Mivel az országot oly sűrüen lakják (1 km²-re 147 ember esik), még ujabb időkben is (1866, 1873-74) az éhség pusztított köztük. ¹/₃ részben mohameddánusok, a többi brahma-vallásu, Dardsilingben buddhista; a keresztények száma nagyon csekély. A belföldi ipar nagyon aláhanyatlott, csak Kalkuttában és környékén készítenek durva pamutkelméket, vitorlavásznat, kötelet; csakis itt vannak cukorfinomítók, szesz- és bőrgyárak. Kasszipurban ágyúkat öntenek. A kereskedelem élénk; nyerstermékeket visz ki és iparcikkeket hoz be. 1889-90-ben az összes forgalom 634 764 279 forintot tett ki. 1888-ban a vasuti vonalak hossza 3120 km. volt. B. kormánya élén a Lieutenant governor áll, akit egy parlament ellenőriz. A helyi igazgatást 1888 óta választott (nagyobbára belföldi) tisztviselők teljesítik. Fővárosa Kalkutta. A B. proper commisioner shipjai, illetőleg tartományai: Presidency division (distriktusok: Kalkutta a város, 24 perganas, Nadija, Desszor és Sandeban), Bardvan (distr. B., Bankura, Birbhum, Hugli Haurahval Midnapur), Radsâhi, Rangpur, Bogra és Patna), Kucs Behar (Bardsiling Dsalpigori, Kucs Behar hűbérállam), Dakka (Dakka, Faridpur, Backargands, Maimenszing), Csittagong (Cs., Csittagong dombos vidék, Noakhali, Tipperai). A puranak szerint B.-ban a mohammedánus invázió (1203) előtt öt dinasztia 4246 évig uralkodott; ezek fővárosa Gaur volt. 1656-ban alapították itt az angolok Sah-Dsihan engedelmével az első kereskedő telepüket; 30 évvel későbben e telepöket áttették oda, ahol ma Kalkutta áll. 1707. már Kalkuttát presidencyvé tették. 1756-ban a mohammedánusok elfoglalják Kalkuttát, de lord Clive csakhamar visszafoglalja és ellenfeleit a hires Plassey melletti csatában tönkre teszi. 1765-ben a delhii nagymogul kénytelen az angoloknak átengedni B.-t, Behárt és Orisszát, s evvel a brit-indiai birodalom alapja meg volt vetve. Barton, Bengal (London 1874). Hunter, Statistical account of B. (5. köt.). Murray, Handbook of B. Presidency (1885), Hunter, The imperial gazetter of India.

Forrás: Pallas Nagylexikon