Beniczky

-család (benicei és micsinyei), egyike a legrégibb felsőmagyarországi családoknak. Az 1235-ben magtalanul elhalt Radó nádor birtokait megkapták és Turóc vmegyében telepedtek meg. B. Márton hadi érdemei elismeréseül Zsigmond királytól 1413-ban Benic nevü falut kapta és felvette a benicei előnevet. B. Miklós a XVII. század második felében élt és Znió várának kapitánya, Turócmegyének alispánja volt. Belgrádnál és Temesvárnál tanusított vitézségeért Ferdinánd nemesi címerét megujította. B. Péter, jeles költő, szül. Vácon 1603. Hadi érdemeiért több felsőmagyarországi falut kapott adományba. E mellett olvasta és tanulmányozta a latin klasszikusokat, kiknek behatása alatt maga is irni kezdett. Megh. 1664. Munkája: Magyar ritmusok (Nagy-Szombat 1664). E munkáját, mely istenes és világi énekeket és mintegy 250 verses példabeszédet tartalmaz, maga rendezte sajtó alá és Bartók István esztergomi kanonok adta ki, azóta már sok kiadást ért. B. Gáspár, II. Rákóczy Ferenc titkára, ki őt diplomatikai küldetésekre is felhasználta. Rákóczy hadjáratáról naplót vezetett. (Kiadta Thaly Kálmán a Rákóczy Tár I. kötetében. (Pest 1866). B. Lajos, 1848-49-iki honvéd alezredes, szül. Micsinyén (Zólyom vm.) 1813 májusában. 1840-ben Zólyom vmegye alispánja lett. A szabadságharcban mint guerilla-vezér különösen Hurbán ellen tünt ki, kinek gyülevész tót hadát Budetinnél 1848. dec. 4. szétverte, s magát a lázító pánszláv vezért is kiüzte az országból. Másik a legfényesebb hadi tette a losonci támadás volt, mely 1849 márc. 24. az osztrákok kiüzésével végződött; később Görgei táborában szolgált. A világosi fegyverletétel után halálra itélték, de kegyelem utján 20 évi börtönre változtatták az itéletet. 1857. kiszabadulva kufsteini fogságából, 1861. összeesküvéssel vádolva, Almásy Pállal és többekkel együtt elfogták, halálra itélték, de kegyelem utján 10 évi börtönt kapott, amelyből 1867-ben az alkotmány visszaállításakor kiszabadult. Vezérszerepet játszott a honvédegyesületi mozgalmakban és a pesti honvédegyletnek ő volt első elnöke. 1868 juliusában orgyilkosság következtében halt meg. B. Ferenc, Pest vm. főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, szül. Budapesten 1833 jun. 6. 1868-ban pénzügyminiszteri tanácsos és a gödöllői királyi uradalom igazgatója lett, 1880. képviselővé választották, 1882. jászsági főispán, 1884. belügyi államtitkár, majd az opera- és nemzeti szinház intendánsa, 1890 óta Pest vmegye és Kecskemét város főispánja. Neje, Beniczkyné Bajza Lenke, termékeny irónő. L. o.

Forrás: Pallas Nagylexikon