Benin

e néven ezelőtt Felső-Guineának a Volta folyótól a Rio del Reyig terjedő részét értették; a XIX. század közepéig a rabszolgakereskedésnek volt főhelye; ezért Rabszolga-partnak is hivták, amellyel ma csak a Ny-i részét illetik. A tengerészek Benin-partja az angol Lagostól a Formosa vagy B. folyóig nyulik, amellyel ÉNy-on a Niger deltája kezdődik. B.-ország vagy B. négerek országa az Ado vagy Edu folyó mindkét partján fekszik. A legtágasabb értelemben vett B. partjai laposak; csak a szárazföld belsejében vannak emelkedések. Az éghajlat nagyon egészségtelen: a talaj termékeny; pálmák, rizs, jamsz a főtermékei. Az egykor virágzó rabszolgakereskedés helyébe az angolok fáradozásai folytán, akik 1885. protektorátusukat a B. partvidékére kiterjesztették, elég élénk pálmaolaj-kereskedés lépett. B. ország fővárosa B. a Formosa folyótól Ny-ra fekszik; egykoron népes (15 000 lak.) volt, de most nagyon aláhanyatlott. Európai telep B.-en nincs. B. partvidéket 1485. a portugálok fedezték föl; az ottani fejedelem nem sokkal később meg is keresztelkedett; e vidék egészségtelensége miatt azonban a portugálok elhagyták és most a kereszténységnek nyoma sincs. B. lakói a B.-négerek fetisimádók. 1786-1792. francia birtok volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon