Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bennett... ----

Magyar Magyar Német Német
Bennett... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bennett

1. Jakab Gordon, északamerikai publicista, szül. Keithban (Skótország) 1800., megh. New-Yorkban 1872 jun. 1. Egy ideig a róm. kath. szeminárium növendéke volt Aberdeenben. 1819. Amerikába vándorolt ki, hol több városban mint hirlapiró működött. New-Yorkba visszatérve, megindította a New-York Herald c. napilapot (1835), mely a világ legnagyobb és legelterjedtebb lapja lett. Ő volt az első, ki az európai eseményekről, első sorban Angliáról, kimerítő táviratokat közölt lapjában. Halála előtt még azáltal szerzett magának nagy érdemet, hogy Stanley Henriket, Párisban tartozkodó tudósítóját, az évek óta eltünt Livingstone felkeresésére küldötte Afrikába. Stanley e feladatot kitünő sikerrel oldotta meg. - Fia és utódja Stanleyt ujabb afrikai utazásra küldötte, 1879. pedig a szerencsétlenül járt «Jeanette» expediciót inditotta útnak az északi sark felé. Egyébiránt neve nem örvendett igen népszerüségnek. Óriási vagyonát fiaira hagyta.

2. B. János Hughes, angol orvos. szül. Londonban 1812., megh. 1875. Edinburgban tanult, de volt a párisi és több német egyetemen is. 1841. visszatért Edinburgba s előadásokat tartott a szövettanból és górcsövészetból, mint első, ki Angliában e tudományágakat ismertette. A szövettanon és élettanon kivül a klinikai orvoslás terén is foglalkozott s ő ajánlotta először a csukamájolajat görvélykórósoknak. A leukocythaemiának (vérbetegség) is ő volt a leirója. Nagyszámu munkái közül, melyek nagy része angol szaklapokban jelent meg, fontosabbak: On leucocythaemia, The patology and treatment of pulmonary tuberculosis etc., On cancerous and cancroid growths, Sextbock f physiology general, special, and practical stb.

3. B. Sterndale Vilmos, egyike a legnagyobb angol zeneszerzőknek, szül. Sheffieldben 1816 ápr. 13., megh. Londonban 1874 febr. 1. Orgonás család fia. Cambirdge-ben a kir. kollégium karában énekelt s itt annyira kitünt tehetségével, hogy 1826. a londoni kir. zeneakadémiába vették fel (tanárai: Crotch, Holmes, Potter). Vizsgálatán, 1822., saját D-moll versenyművét zongorázva, Mendelssonht is elragadta. 1837. Broadwod kiadó költségén Lipcsébe ment; Mendelssohn és Schumann barátsága befolyt művészetére is. 1849-ben megalapította a Bach-társaságot Londonban; 1856. fiharminiai karnagy és a cambridge-i egyetem zenetanára lett, 1866. az akadémia igazgatója, 1867. Master of arts, 1870. Oxfordban is a zene tiszteletbeli doktora, 1871. lovagi rangot nyert. Főművei: 4 zongora-versenymű, Najádok, Erdei nimfa, Parisima, A paradicsom és a péri c. megnyitók, G-moll szimf., Május királynője kántáté, Samáriai asszony oratoriuma; Sophoklés Ajaxának zenéje, zongoraművek, trio, dalok stb.

4. B. Vilmos Cox, angol költő s nemzetgazda, szül. Greenwichben 1820 nov. 14. Apja mesterségét, az órásságot folytatta, amellett tevékeny részt vett a község minden közdolgában. Iskolát, népies irodalmi társaságot, fürdőt alapított. Költeményei 1850. jelentek meg. Attól fogva sok dal irt. Prometheus, the fire-giver cimü művében Aeschylos trilogiájának első, elveszett részét akarta pótolni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is