Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bentham, Je... ----

Magyar Magyar Német Német
Bentham, Je... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bentham, Jeremy

(London, 1748. febr. 15.-Uo. 1832. jún. 6.): angol utilitarista filozófus, jogtudós és társ.-reformer. Már négyéves korában latinul tanul, s tizenöt éves korában Oxfordban jogi diplomát szerez. Hamar megtalálja érdeklődésének igazi tárgyát: alkotmány- és büntetőjoggal kezd el foglalkozni. Nagyszabású tervek sorát dolgozza ki, s bár befolyásos körökben mozog, ezek megvalósítása a gondolatai által megtermékenyített benthamistákra - többek között James és John Stewart Millre - maradt. E mozgalom al. meg a londoni University College-ot is, ahol az oxbridge-i gyakorlattal szemben a vallásos hovatartozástól függetlenül lehetett tanulni. Bentham etikai, társ.-elméleti nézeteinek gyújtópontja az az álláspont - minden utilitarista rendszer axiómája -, mely szerint a legtöbb embernek legnagyobb boldogságot okozó cselekedet vagy rendszer egyben az erkölcsileg legjobb is. Egy ilyen megközelítés vonzereje abban rejlik, hogy demokratikus és racionális; az egyéneket egységként felfogva (s ezáltal az elitizmust elkerülve) ezen elv alapján dönthető el, hogy két cselekedet vagy rendszer (pl. két tervezett oktatási rendszer) közül melyik a jobb: amelyik cselekedet vagy rendszer az általa befolyásolt konkrét emberek körében nagyobb mennyiségű boldogságot okoz, mint a másik. Problematikus viszont a boldogság fogalma: ami egy egyénnek vagy csoportnak boldogságot okoz, az nem feltétlenül okoz boldogságot a másiknak. A pszich.-i hedonizmust elfogadó Bentham úgy vélte, hogy az ember tevékenysége term.-e szerint a boldogság elérésére és a fájdalom elkerülésére irányul, s a boldogságot azonosította a gyönyörrel, a boldogtalanságot a fájdalommal. A büntetés céljának a megtorlás helyett a megelőzést tartotta. Híres börtönmodellje a Panopticon, melyben egy kör alakú épület középpontjában - mindenkit szemmel tartva, ám senki által nem látva - helyezkedik el a megfigyelő. Ezzel nagyban befolyásolta a későbbi fegyelmező- és büntetőintézmények struktúráját. Haszonelvű beállítódottsága és szabadelvű radikalizmusa határozták meg nev.-i gondolatait is, melyek legrendszeresebb kifejtését az 1816-ban megjelent tanulmánykötetében, a Chrestomatiában találjuk. Elsősorban az oktatás rendszerét kívánta optimalizálni, hatékonyságát növelni. Az okt. színvonalának emelése érdekében kiállt amellett, hogy minden közalkalmazott tanár alkalmassági vizsgát tegyen, és a hivatalnokok is rendelkezzenek a munkájuk megfelelő ellátásához szükséges ismeretekkel. Elégedetlen volt a tradicionálisan klasszikus képzést előtérbe állító elitista angol oktatás tartalmi oldalával is; középisk.-i ttv.-i javaslatában a modern term.-tud.-ok mind szélesebb körű elterjesztését preferálja a latin és a görög nyelvekkel szemben. Külön írásban (Swear not at all, 1819) érvel amellett, hogy az egy.-i felvételi vizsgák során a vallásos meggyőződéstől el kell tekinteni. (Angliában abban a korban még érvényben volt a köztisztviselők alkalmazását vallási eskühöz kötő tv., ezért az egy.-re való bebocsátást egy vallási hovatartozást tisztázó vizsga előzte meg.) - F. m.: Lafleur, L. (szerk.): Introduction to the principles of morals and legislation. London, 1789., New York, 1948.; Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe. (részl.) in: Brit moralisták a XVIII. sz.-ban. (Szerk. Márkus Gy.) Bp. 1977.; Bowring, J. (ed.): Deontology, or the science of morality. I-II. London, 1834. - Ir. Curtis, S. J.-Bontlwood, M. E.: An introductory history of English education since 1800. London, 1962.; Cumming, L.: Useful learning; Bentham's Chrestomathia . Auckland, 1961.; Ilkin, E. S.: Bentham's Chrestomathia. Journal of the History of Ideas. 1978. 303-316.

Csontos Szabolcs

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is