Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bentham, Je... ----

Magyar Magyar Német Német
Bentham, Je... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bentham, Jeromos

Angol jogtudós s iró, szül. Londonban 1748 febr. 15., megh. 1832. jun. 6. Szellemi tehetségei korán kifejlődtek s már tizenhárom éves korában az oxfordi egyetemet járta. Apja koronaügyész, a legkedvezőbb kilátások közt vezette be a fiatal jogászt a nyilvános életbe. B-nek azonban csakhamar elment a kedve az ügyvédi pályától, melyről vissza is lépett s elméleti kérdések tanulmányozására adta magát. A legmagasb államtudományi s nemzetgazdasági problemák képezték kutatásának tárgyát. B. az u. n. hasznossági elmélet, az utilitarizmus megalapítója. Ez álláspontjából indulnak ki nemzetgazdasági nézetei is. Alapul fogadott tételéből, hogy a cél a «a legtöbb ember számára a lehető legnagyobb boldogságot megszerezni», vonja le a következéseket s korának szellem szerint arra az eredményre jut, hogy csak a tiszta demokratizmus és individualizmus hozhatják meg azt a boldogságot. Ezt hirdeti következetesen már A manual of Politikai Economy c. munkájában s evvel lesz mint nemzetgazda az individualista-iskolának egyik legtipikusabb és legkövetkezetesebb tagjává. Csatlakozott Smith Ádámhoz és lelkesen hirdette a «laisser faire et laisser passer» elvét. Ezért ellensége a birtok mindennemü megkötésének és kivánja a mezőgazdaságban is a földbirtok eladásának és megszerezhetésének teljes szabadságát; ezért támadja meg már 1787. megirt, de csak 1816. megjelent Defence of usury c. hires művében az uzsoratörvényeket és sürgeti, hogy rontsák le teljesen a tőkének korlátait is. Az állam fölfogásában azonban eltér B. Smithtől s rámutat ez utóbbinak több tévedésére. Az állam adjon biztonságot és szabadságot. De emellett igyekszik enyhíteni is a szegény és gazdagok közti ellentétet s ezért B. nem kárhoztatja az öröklési jog megszorítását. Büntetőjogi elméletének alapfelfogása az, hogy: A büntetés közérdekben nélkülözhetlen, e nélkülözhetlensége képezi a büntetés alapját. Célja a büntetésnek az általános és a különös megelőzés, mely utóbbit jelesül a büntetés az által ér el, hogy a visszaesést a büntetés tartama alatt fizikailag lehetetlenné teszi, másrészt elveszi a büntettesnek kedvét és bátorságát a büntett ismétlésétől. Az előbbi cél szempontjából pedig szükséges, hogy a büntetés összértéke (súlya) a bűntett által elérni remélt előnynek értékét meghaladja; a bűntettesnek látnia kell, hogy a bűntett elkövetése által: «többet veszthet, mint nyerhet». Elméletét, a már nevezetteken kivül, következő főbb műveiben fejtette ki: A fragment on government (1776), Ujból kiadta Montague F. C. (London 1891.) Introduction to the principles of morals and legislation (1789, új kiad. 1871); Panopticon, or the inspection house (1791), mely a börtönépítészetben korszakot alkot. Az ajánlott új építésmódnak jellege: az egy pontból való átnézhetőség; a Franciaország számára elkészült Plan for the organisation of the judicial etablishement. A parlament reformjával foglalkoznak: Plan of parliamentary reformjával foglalkoznak: Plna of parliamentary reform (1817) és Radical reform bill (1819), valamint Essai on political tactices (1791) francia feldolgozása Dumont-tól Essai sur la tactique des assemblées legislatives (1815). A bizonyítási jogelméletét tárgyalja: Rational of judical evidence (1817(, melyben egyúttal az egész angol birósági eljárásnak kritikai ismertetése található. Tanainak rendszeres kifejtését adja tanítványa Dumont Etienne Traités de legislation civile et pénale (1802 és 1858) és Théorie des peines et des récompenses c. műveiben. Törekvéssel a gyakorlati amerikaiaknál találtak leginkább visszhangra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is