Benzaldehid

az illó keserü mandulaolaj alkatrésze. Benzolszármazék, mely a benzolból (C₆H₆) úgy származik, ha benne az egyik hidrogén helyét az egy vegyértékü aldehid-csoporttal - CHO - pótoljuk. Képlete tehát C₆H₆. CHO. Tisztán először Liebig és Wohler állították elő; összetételét is ők állapították meg. Az amigdalin-ból viz jelenlétében erjesztők hatására képződik; ez a legismertebb képződési módja (v. ö. amigdalin). Képződik továbbá a benzilalkohol oxidációjakor. Az amigdalinból előállított B. kéksav tartalmu; luggal való összerázás és ujból való ledesztillálással megtisztítható. Régebben az amigdalinból készült; jelenleg benzilkloridból gyártják. A benzilkloridot (C₆H₆.CH₂Cl) vizzel és ólomnitráttal főzik, amidőn ez B.-dé alakul. Szintelen, átlátszó folyadék, amely a fény erősen töri. Szaga kellemes («keserümandula» szagu). F. s. 15° -on 1,05, f. p. 179° C. Gőzének sűrüsége 3,656 (levegő = 1). Vizben kevéssé oldható; borszesz és éterrel minden viszonyban elegyíthető. Az aldehidek (l. o.) közös sajátságait mutatja. Redukáló szerek benzilalkohollá, oxidálók benzoesavvá alakítják. A levegőn való álláskor is oxidálódik és a benzoesav kristályokban kiválik belőle. Számos származékát ismerjük. Fontosabb a kéksavval képzett vegyülete, a cianhidrid vagy mandulasavnitril, C₆H₆.CH(OH).CN, mely szintelen olajszerü vegyület. A gyógyszerül használt Aqua amygdalarum amarum-ban a kéksav, a B. és az említett vegyület a ható anyagok. A B.-t gyógyszerül, továbbá likőrök zamatosítására használják. (Nem szabad a szagára nézve hasonló, de nagyon mérges nitrobenzollal, Essentia Myrbani összetéveszteni.) A benzoesav, fahéjsav előállítására is használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon