Benzenberg

János Frigyes, német fizikus, meteorologus és publicista, született Schölletben, 1777 május 5., meghalt Bilkben, Düsseldorf mellett 1846 junius 8. Marburgban a teologiát, később Göttingában a matematikát tanulmányozta. Innen egy hamburgi nevelőintézetbe ment és 1802. az ottani Michaelis-tornyon, hogy a föld tengelye körüli forgását bebizonyítsa, eső ólomgolyókkal észleléseket tett, melyeket később egy szénbányában ismételt. 1805 a düsseldorfi liceumon a fizika és matematika tanára és ezután a bajorországi katasztermérések vezetője lett. 1815 óta B. Bilkben élt, hol 1844-ben egy «Charlottenruhe» nevezetü csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fentartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. B. a csillagászat mellett államtudományokkal is kivált pénzügytannak is foglalkozott. Ide vágó munkái, melyekkel a porosz kormány haragját magára vonta, ezek: Ueber Verfassunk (1810). Wünsche und Hoffnungen eines Rheinländers odes über landständische deutsche Verfassung. Ueber Handel und Gewerbe. Steuern und Zölle (1819). Ueber provincialverfassunk (2 kötet). Ueber Preusses Geldhaushalt und neues Steuersystem (1820). Ueber dei Steuerverwaltung des Fürsten von Hardenberg (1821). Friedrich Wilhelm III. (1821). Fizikai művei közül említendők: Versuch, die Entfernung, Geschwindigkeit u. Bahn der Sternschnuppen zu bestimmen (Brandessal, Hamburg 1800), Ueber dei Bestimmung der geographischen Länge durch Sternschnuppen (u. o. 1802), Versuch über das Gesetz des Falles, den Widerstand der Luft und die Umdrehung der Erde (Dortmund 1804, Hamburg 1824), Beschreibung eines einfachen Reisebarometers (u. o. 1811), Ueber die Sternschnuppen (Hamburg 1809) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon