Benziésav

Különféle gyantákban és balzsamokban előforduló, az aromás szénvegyületek osztályába tartozó egyalju sav. Képlete: C₆H₅.COH. Előállítása a benzoegyantából történik, amelyet alkalmas készülékben enyhén hevítenek, amidőn a B. fölszállad. Az igy előállított B. (Acidum benziocum sublimatum) sárgaszinü tűalaku kristálykákból áll; szaga kellemes, a vaniliára emlékeztető. A benzoegyanta hevítésekor ugyanis kellemes szagu illó termékek is keletkeznek, és ezek a B. közé elegyednek. Az igy előállított benzoe-savat gyógyszerül használják; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.

A gyantából ugy is készülhet, hogy annak porát mésztejjel forralják, amidőn oldható benzoesavas kalcium keletkezik. A leszürt oldathoz sósavat elegyítve, a kalcium sója elbomlik és a benzoesav kristályos csapadék alakjában elválik, amelyet a kimosás után megszárítanak (Acidum benzoicum crystallisatum). A hippursavból (benzoyl-amidoecetsav) képződik, a hig sósavval esik szét. B. képződik továbbá a benzilkloridból C₆H₅.CH₂Cl, ha ezt higított salétromsavval főzik. A benzolból (aluminiumklorid jelenlétében) széndioxid hatására képződik. Tisztán előállítva szintelen kristálykákból áll; o. p. 120 °C., f. p. 250 °C. A forró viz gőze is magával ragadja. Hideg vizben alig, forróban meglehetősen, borszeszben és éterben igen jól oldódik. Semlegesített oldata ferrikloriddal barnás csapadékot ad. Égetett mésszel hevítve kalcium-karbonát és benzol keletkezik. A B. gyönge egyalju sav, amelynek számos származékát (haloid-, nitro-, amido- és szulfo-származékok) ismerjük. Sói közül a legfontosabbak a benzoesavas nátrium, kálium, kalcium és ezüst. A benzoesavas nátriumot gyógyszerül használják; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.

Forrás: Pallas Nagylexikon