Benzol

Fontos szénhidrogén. Képlete: C₆H₆. (Szerkezeti képeltét l. Benzol származékai. Felfedezője Faraday 1825.; a benzoesav és mész keverékének száraz ledesztillálása utján Metscherlich kapta először és benzin-nek nevezte; Liebig a nevet B.-ra változtatta. Számos bonyolultabb összetételü szénvegyület száraz ledesztillálásakor képződik. Jelentékeny mennyiségben van a kőszénkátrányban. A kőszénkátrány 60 ° és 200 ° között átdesztilláló részeltéből, az u. n. könnyü kátrányolajból készül. E könnyü kátrány olajat előbb kevés tömény kénsavval elegyítik, amely az organikus bázisokat kioldja, majd tömény lúggal rázogatják, amely a sav természetü vegyületeket távolítja el. Most a folyadék ujból ledesztillálva a 85 ° átmenő részletet külön felfogják. Az igy kapott terméke az árubeli nyers B., amely a benzolon kivül, annak homologjait (toluól, xilól) is tartalmazza. Frakcionált desztillációval is megtisztítható. Még tisztább ugy lesz, ha a nyers B.-t erősen lehütik, amidőn a B. kifagyva kristályosan leválik. A kristályos tömeget kipréselik, ami által a meg nem fagyott homologjai eltávolodnak. Igen tiszta B.-t kalcium-hidroxid és benzoesav elegyének száraz ledesztillálása révén kaphatunk. Szintelen, mozgékony folyadék, amelynek szaga nem kellemetlen. Fajsulya 20 C.° -on 0,880, f. p. 80,5 °C. Az olvadó jég hőmérséklete lehütve kristályos tömeggé mered, mely 6 °-on megolvad. Vizben alig oldódik; vizmentes borszesz és éterrel elegyíthető. Gyantákat és zsirokat bőségesen old. A jódot, a ként és a foszfort is feloldja. Meggyujtva világító és kormozó lánggal ég. Tömény kénsav szulfosavvá alakítja, Vörös füstölgő salétromsav pedig nitrobenzollá. Igen nagy számu származékait ismerjük, amelyeket benzolszármazékoknak v. aromás vegyületeknek nevezünk. L. o.

Forrás: Pallas Nagylexikon