(gör. Boiótia, lat. Beotia, uj-gör. Viotia), Görögországnak
régente egyik tartománya. Körülbelül 2580 km2-nyi területtel,
melynek határai É-ról az púszi Lokrisz, K-ről az eubeai öböl és a Chalkisz és
Aulis között elhuzódó Euripusz csatorna, D-en Attika, Megarisz és a korintusi
öböl, Ny-on Fókisz tartománya. A tartomány mélyföld, melyet köröskörül alacsony
hegyláncolat vesz körül, Délen a Kithairón, DNy-on a Helikón, ÉNy-on a
Hédyleión és az opúszi magaslatok déli kiágazásai. A Helikón K-i kiágazásai, a
Phikion (ma Fagász 560 m.), Ptóon (ma Palagia 726 m.), s ezektől délebbre
valamivel a Hypatos (ma Sagmata 749 m.) és Messapion (ma Khtypax 1025 m.),
hegyei a tartomány belsejét két részre osztják, egy a két tenger felé nyiltabb
keleti és egy körülzároltabb nyugati részre, melyeket a Haliartosz és
Onchéstosz között levő nyílás köt egymással össze. Magát a hosszukás keleti
részt hosszában dombláncolat szeli át, melynek az eubeai öböl felé eső
magaslatait Teuméssosnak (ma Sorosnak 614 m.) nevezték. A tartomány vizei közül
megemlítendők a dombláncolat déli lejtőjén eredő és már Attikában Óropos
közelében az eubai öbölbe torkolló Asópos (ma Asp v. Vurieni), a Kithairón
északi felén eredő és a korintusi öbölbe szakadó kis Óeroé, a tartomány nyugati
részében az Orchomenosznál belépő Képhisos (Cephisus, ma Mavronari), mely B.
mocsaras mellékü (213 km2-nyi területü) Kópaisz tavába ömlik. Kisebb
tavak a Ptóon hegység közelében levő Hyliké (ma Ano-Likeri) és Harma (ma
Kato-Likeri). Fővárosa volt Téba (Thébai, Thebae, ma Thiva), egyéb városai
Thespiai, Tlatea (Plataiai, Plataeae), Tanagra (ma Grimada), Thisbé (ma
Kakószi), Kouoneia, Lebadeia, Cheronéa (melynek közelében a hires csatát
vívták), Orchomenosz, Kópai (a Kópaisz tava mellett), Haliartosz, kikötőhelyei
Aulis és Délion, mind az Euripusz mellett. Lakosai a beótok (boiótok, boeoti)
voltak, egy a délnyugati Tesszáliából állítólag a trónjai háboru ideje után
bevándorolt aiol néptörzs, mely mellett azonban feniciai és trák bevándoroltak
is voltak, amazok Téba vidékén, emezek a Helikón lejtőin telepedtek meg.
Őslakókul az ekténeket vagy nekténeket, mint autochtónokat, a hyantokat,
aonokat említik. Maguk a beótok szövetséggé alakultak s a Pamboiótia ünnepén
ülték meg szövetségük ünnepét. Dőzsölni szerető, nehézkes felfogásu s nem sokra
becsült, de jó földművelő, iparos és lovas néptörzs hírében állottak.
Állattenyésztésük, terrakottaszobrászatuk (Tanagra), kópaiszi
ángolnakereskedésük igen virágzó volt, lebadeiai jóslóhelyük a régi
Görögországban fölötte ismeretes. A persa háborúkban a beótok, az egy Platea
kivételével, az ellenséggel tartottak, a peloponnézusi háborúnak Spárta pártján
állottak. A görög tartományok felett való hegemóniára Epameinondás (l. o.) és
Pelopidás (l. o.) alatt tettek szert és szövetségük még a római császári érában
is fennállott.
A török uralom alatt B.-át Lividia (Lebadeia) főhelyéről
Lividiának nevezték el. A mai görög királyság Attikoviotias (azaz Attika és B.)
nomoszának részét alkotja és két járásra (eparkiára) van osztva, egy K-ire,
Thiva, és egy Ny-ira, Livadia főhellyel. (l. e.).
Forrás: Pallas Nagylexikon