Beporzás
v. beporódás (növ., Blüthenbestäubung), az az időszak, midőn
a virágban levő teljesen kifejlődött hímgömbök felrepedeznek s a hímpor v.
virágpor a bibére szóródik, vagy más, külső hozzájárulás következtében a bibére
jut. Ha a virág pároséltü, vagyis a himek meg a termő ugyanabban a virágban
fejlődnek, akkor, még pedig ha a bibe lentebb van mint a hímgömbök, a hímpor
könnyen a bibére juthat. Ha a bibe fentebb van, akkor a virág nem ritkán lekonyul,
s ekkor a himpor szintén ráhullhat a bibére. A B.-nak azonban számos nehézsége
van. Igy az egyivaru v. különéltü virágok (l. Egylaki és Kétlaki virágok) himje
ée termője nem egy virágban fejlődik, sőt a himpor nem ritkán hosszu útról jut
a bibére. De a pároséltü virágok himje és termője sem egyszer kész és fogékony
a termékenyítésre, pedig enélkül termékenyülés lehetetlen, mert a himpor az oly
bibén nem kezdheti meg a termékenyítés folyamatát, amelyen még a bibeszemölcsök
s a ragadós anyag nincs készen, vagy amely bibe már hervadásnak indul. Az olyan
pároséltü virágokat, amelyeknek a himje és termője ugyanabban a virágban a
termékenyítésre nem egyszerre kész, dichogamoknak nevezik. De ha a him és a
termő a beporzásra meg a termékenyülésre egy időben kész is, még sok más
akadályozhatja vagy meghiusíthatja az önöntermékenyítést. Igy p. a termékenyítő
részek gyakran oly helyzetben lehetnek, hogy a por nem hullhat a bibére. A
virágban lehet továbbá olyan berendezés, mely ott, hol az önönporzás különben lehetséges,
a virágnak egy más idegen virág himporával való termékenyítését nagy mértékben
megkönnyíti v. bizonyosan létre is hozza. A tapasztalás azt is bizonyítja, hogy
sok pároséltü növény egyes virágának önöntermékenyüléséből kevés vagy kevéssé
életre való mag lesz, sőt a termékenyülése magtalan is maradhat. Nagyobb az
eredmény, ha a virágok egymást kölcsönösen porozzák. A virágzó növények között
aránylag ritka az az eset, amidőn egy virágnak önöntermékenyítése az egyedül
lehetséges mód lenne. A többi esetben két virágnak kölcsönporzása, illetőleg
termékenyítése, vagyis keresztezés szokott megesni. Erre a célra vagy egy
ugyanazon növénypéldánynak két virága, vagy ugyanannak a fajnak két
individuumán levő virágok alkalmatosak. Ez a B. mesterséges is lehet, ha p.
szőrecsettel vagy más módon a himport a bibére viszik. A természetben azonban
külömböző módon és segítséggel a virágokban v. a virágzatban levő berendezés
révén szokott a B. megtörténni. A himpornak a bibére jutását három természetes
körülmény segíti elő: a viz, a levegő meg az élő állatok. E szerint vizporozta
(hidrophilae), szélporozta (anemonphilae) és állatporozta (zoidiophilae)
virágokat különböztetnek meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|