Berber

(Dar-), Nubia egyik territoriuma, mely nevét lakóitól, a berberektől kapta; az Atbara torkolatától a Nilus mentén két napi járatra terül el; fővárosa: el-Mekheir vagy Meserif másfél óra hosszuságban nyulik el a Nilus jobb partján, szélessége ¹/₄ óra járás; nagyobbára agyagházakból áll, mintegy 10 000 lak., két bazárral, élénk kereskedéssel. A Szuákin, Khartum és Egyiptom felé vezetők utak találkozó pontja. 1884 óta a mahdi hiveinek birtokában van. - Benszülött lakói, a berberek, valószinüleg az afrikai régi libiaiak, numidiaiak és getulok ivadékai. Müller Fr. szerint ők a valódi hamiták (l. o.), mig dr. Hartmann más fajtabelieknek tekinti őket. A B.-ek tkpi neve: amazig, amazich, amazirgh, amazik v. mazik, a. m. szabadok, függetlenek. A B.-k, kik É-Afrikában számos törzsből álló népcsaládot alkotnak, maguk közt megkülönböztetik: az ihággárokat (szabadokat) és az imorhádokat (meghódítottakat). Ez utóbbiak valószinüleg a meghódított idegen törzsek ivadékai, akik utóbb B.-ké váltak. Legtiszább vérü B.-k a marokkói mászigok. Hozzájuk számítják a már régóta kihalt guáncsokat (a kanári szigetek őslakóit). egy ilyen eredetü koponyát a budapesti embertani muzeumban őriznek (dr. Chlapowski poseni gyakorló orvos ajándéka). A régi egyiptomi hieroglifákon a B.-eket temahu v. támahu névvel jelölik s az egyiptomi emlékeken ezek a temahuk keresztvonásu tetoválásuk által tünnek fel. A B.-k világos bőrszinüek, mint az európaiak, azonban itt-ott sötétbarna szinüek is, arcuk a kaukázusihoz hasonlít, izmosak, de nyulánk testüek, orruk erősen görbült, hajuk sima, fürtös, a férfiak gyérszakálluak, álluk csucsos. A B.-k mai nap mind mohammedánusok, de mindamellett egynejüek s a nő tisztelt állást foglal el náluk a családban valamint a közéletben.

Forrás: Pallas Nagylexikon