Berberin
Az alkaloidák csoportjába tartozó szerves vegyület, melynek
kémiai képlete C20H17NO4. Előfordul számos
melegövi növény gyökerében, igy a berberis vulgarisében körülbelül 1,3%, a
hydrrastis canadensisében 4%, továbbá a columbo fa gyökerében stb. A B.
előállításának lényege abban áll, hogy a különféle növényi részekből meleg
vizzel készített kivonatot (extract) alkohollal kezelik és az alkohol nagyobb
részének lepárolása után a visszamaradt folyadékot kénsavval megsavanyítják.
Ezen oldatból állás közben a B.-nek kénsavsója válik ki apró kristályokban. E
kristályokat vizben oldják, az oldatot friss ólomoxiddal elegyítik és
megszürik. A szürletből a bepárologtatáskor B. válik ki. A B. fénylő kristályos
tűkből álló világos sárga szinü por, mely szagtalan és erősen keserü izü. Hideg
vizben nehezen, forró vizben vagy alkoholban könnyen oldódik, éterben és
széndiszulfidban azonban oldhatatlan. A különféle savakkal forró vizben
többnyire oldható sárgás szinü sókat alkot, melyeket gyógyszer gyanánt
használnak. Ecetsavval készített sárgás szinü oldata cink és kénsavtól
elszintelenedik és ekkor hidroberberinné (C20H21NO4)
alakul át. Koncentrált salétromsavval főzve oxalsav-, mig mésztej vagy
ólomoxiddal főzve khinolin képződik belőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|