Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Berchtesgad... ----

Magyar Magyar Német Német
Berchtesgad... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Berchtesgaden

1. az egykori B. prépostok birtoka, a Salzburgi Alpok egyik vidéke, Oberbayern bajor kerület DK-i végében, mintegy 400 km2 területtel, (1890) 17 789 lak. B. nagyszerü hegyi vidék, amely minden oldalról magas hegyektől környékezve mint kolosszális mészkőhegytömeg a Saalach és Salzach közt terül el. Déli határán a Steinernes Meer hatalmas fensikja terül el, amelyből É. felé két rendkivül meredek alaku sziklagerinc nyulik be B.-ba; a K-i a kétcsúcsu Watzmannban (a nagy 2714, a kicsi 2404 m.), a vidék legnagyobb magaslatában, a Ny-i pedig a Hochkalterben (2629 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A két sziklagerinc B.-t 3 fővölgyre osztja: a K-i hegylánc és a Watzmann közt fekvő See-völgyre, az Ober- és Königsseevel, a Watzmann és Hochkalter közt elnyuló kietlen, kopár Wimbach-völgyre és a Hochkalter, meg a Ny-i határhegység közt elterjedő Hintersee-völgyre, a magános Hinterseevel. Mind a három völgy egyközüen vonul el DDNy. felől ÉÉK-nek és egy nagyobb völggyé egyesül, mely Ramsaunál kezdődik, K-nek B. közepéig ér, ott É-i irányuvá lesz és a Salzach völgyéig nyulik. Sik vidék egész B.-ben nincs. A vidék magas fekvése dacára elég enyhe éghajlatu. A sóban és fában gazdag vidék még márványt, gipszet és krétát szolgáltat. A lakosság főfoglalkozása: állattenyésztés, bányászat, erdőgazdaság és fafaragás.

2. B., község B. járásban, a Königssee lefolyásánál, az Achennél vagyis Almnnál; Salzburgtól 19 km.-re, gyönyörü szép vidéken, (1890) 2180 lak., 3 templommal, amelyek közt a XII. századból való gót templom a B.-i apátok márványsiremlékeivel és egyéb régiségeivel a legérdekesebb; a királyi család villájával (1850-52 II. Miksa építtette), fafaragó iskolával és egy franciskánus-kórházzal; a régi apátok palotája most királyi kastély. Sóbányáját a Tuvalban, amely évenkint 50 000 métermázsa sót szolgáltat, rendkívüli változatosságánál fogva nagyon látogatják; sós vizét hatalmas, 120 km. hosszu vezetékekben Reichenhallba, illetőleg ennek fölös sóvizével együtt Traunsteinba és Rosenheimba szállítják, hogy ott a sót belőle kifőzzék. B. nagyon látogatott nyári üdülő és sósfürdőhely; éghajlata aránylag szelid (évi középhőmérséklet: 7,6°, nyári: 14,5°); végül a környék virágzó faragó iparának középpontja. B.-ben 1100-ban építettek klastromot; 1122-ben prépostsággá tették; 1156. birodalmi közvetetlenséget nyert. 1803-ban szekularizálták és Salzburghoz csatolták, 1805. Ausztriához és 1810. Bajorországhoz került. L. B. nebst Führer durch das B.-er Ländchen (Berchtesgaden 7. Aufl.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is