Berczik

Árpád, szépirodalmi iró, a Kisfaludy-társaság rendes- és az Akadémia lev. tagja, miniszteri tanácsos, szül. Temesvárott régi nemes családból 1842 julius 8. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pesten a kegyesrendieknél folytatta és az egyetem jogi karán fejezte be. 1864. a helytartótanácsnál a tisztviselői pályára lépvén, az alkotmány helyreállítása után gr. Andrássy Gyula miniszterelnök a sajtóosztályban alkalmazta, melyet 1872 óta vezet, 1877 óta miniszteri tanácsos; 1883. a vaskorona-rend harmadosztályu lovagjává nevezték ki, a Kisfaludy-társaság 1873., az akadémia 1888-ban tagjává választotta. A szépirodalomban 1859. lépett föl versekkel s folytatta tárcákkal, elbeszélésekkel, ismertetésekkel a Hölgyfutárban, Fővárosi Lapokban, Nefelejtsben, Koszoruban, Magyarország és a Nagy-Világban s a 60-as és 70-es évek más szépirodalmi lapjaiban. Mint tárcairó főleg a Pesti Naplóban, Reformban és Ellenőrben lett (Argus név alatt) ismeretessé, a Pálffy Albert Esti Lapjába politikai cikkeket irt egyideig, a Pesti Napló irodalmi és művészeti rovatát vezette, a Borsszem Jankónak pedig keletkezése óta munkatársa volt, hol a Suttyomberki Dárius és a Kaiserschmarn Ferdinánd cimü rovatokat többnyire ő irta. E hirlapirodalmi tevékenysége főleg 1868-75. tartott. Sokkal állandóbb kedvvel és kiválóbb sikerrel működött azonban a beszély és vigjáték terén. Különösen a drámairodalomra esik működésének főrésze, s a jelenlegi magyar irodalom legjobb vitjáték-írói közé emelkedett. A Nincs mama c. 1. felv. vigjátékát adták először a nemzeti szinházban 1862., s azóta máig nagy termékenységgel gazdagította szinházaink műsorát. Vigjátékai: Ádám és Éva 1 felv. 1862, A férj szökik 3 felv. 1866, Fertálymágnások 1867, Bachhuszárok, A népszerüség 1868, A kétkedő 1870, A közügyek 1871 (németül és franciául is megjelent), A házasítók 3 felvonás és Egy szellemdus hölgy 1 felvonás 1875, A jótékony célra 3 felvonás 1877, A kék szoba 1 felv. 1878, Nézd meg az anyját 3 felv. 1883, A bálkirálynő 1 felv. 1885, Gyerekbál 1 felv. 1887, A protekció 3 felv. 1885, A svihákok 3 felv. 1889, A peterdi csata 3 felv. 1881; irt két bohózatot is; A harctérről 1887, és A szürke kabát 1 felv. Igen jelentékeny működést fejtett ki a népszinműirás terén is; e műfajt sokban fejlesztette. A székelyföldön c. 3 felv. népszinművét a nemz. szinház 1874. 100 arannyal jutalmazta; A vén kupec 3 felv., Az igmándi kispap 3 felv. 1882, A parasztkisasszony 3 felv. 1886 és Postás Klári 3 felv. 1891., a népszinháznak nagyrészt repertoire-darabjai. Szintén a népszinháznak irta A veteránok c. fővárosi életképet 3 felv. és A király csókja c. operettet 1 felv. 1875. Mai divat c. vigjátékával 1892 december havában elnyerte a Garai-féle 1500 frtos pályadijat, 1893. pedig A papa c. vigjátékával az Akadémia Teleki-féle drámai jutalmát. Elbeszéléseiben is a vig elemnek hódol s mint vigjátkaiban, itt is a művelt társadalommal foglalkozik. Összegyüjtve Víg órák cím alatt jelentek meg elbeszélései és tárcái 1888. Két novellája franciául is megjelent: Histoire d"une barbe, Budapest 1887 és Virginie 1888, egy pedig németül O Julius, Lipcse 1888. B. magyarra fordította Belot-tól A rendszeres férjek címü vigjátékot (Toldy Istvánnal 1864), A képzelt beteg-et Moliere-től 1884; továbbá Barnabi Rudge-t Dickenstől 3 köt. 1872 és Abdallah-t Laboulaye Edé-től 1873. 1893 január hóban az akadémia összes ülésén Csiky Gergely fölött emlékbeszédet mondott (Budapesti Szemle 1893 március).

Forrás: Pallas Nagylexikon