Berecki hegység
Háromszék vmegyében, az Erdélyi K.-i határláncolat egyik
tagja, É-on az Ojtozi szorostól D. felé a Bodzai szorosig terjed, Ny. felől a
Feketeügy lapálya, illetve a Bodza vize határolja, mig K-en Romániába csap át.
Főgerince É-ról D-re csap; az egész hegység hossza ÉD-i irányban mintegy 70
km., szélessége a romániai határig 15-25 km. Főcsucsai a magas Kasinuluj (1365
m.), Mosát (1505 m.), Nagy Bonyó (1540 m.), Zernye (1605 m.), Lakoca (az egész
hegység legmagasabb csucsa, 1778 m.), Feketehalom (1414 m.), Ménesbére (1414
m.), Csilyános (1605 m.) és Hosszuhavas (1482 m.), a papolci mellékágban a
Papolcaköz (1321 m.) és Ebhát (1246 m.). A hegység Ny-i lejtőin eredő vizek
mind a Feketeügybe folynak; a hosszanti völgyekben folyó Ojtoz, a Nagy és
Kis-Baszka s a Putna patak, vmint maga a Bodza, Moldvába lépnek át s a Szeretbe
ömlenek. A vizválasztó eszerint nem kéepzi az ország határát, hanem egészen
Magyarországba esik. A hegység belsejében nincs község s közlekedési út sem
vezet át rajta; az Ojtozi és Bodzai szoros É. és D. felől határolja a
hegycsoportot, mely leginkább régebb homokkőből áll s ásványokban (mármaros
gyémánt, cinnober, szarukő, realgár, kén stb.) s ásványos forrásokban
(Kovászna) gazdag.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|