Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beregszászi... ----

Magyar Magyar Német Német
Beregszászi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beregszászi Nagy

1. Pál, korának elsőrendü nyelvtudósa, a bölcsészet doktora, több éven át az erlangeni egyetemen a keleti nyelvek tanára, sárospataki tanár, a göttingai tudós társaság tagja, szül. Nagy-Muzsalyban, Bereg vmegyében 1750., megh. Beregszász-Végardón 1828. Iskoláit Sárospatakon végezte, külföldi egyetemeket látogatott, Sárospatakra 1796. tanárnak választották, de állását erlangeni tanársága miatt csak 1798. foglalta el. S.-Patakon a teologiát és a keleti nyelveket tanította 1803-ig, amikor állásáról lemondott. Több vármegye megválasztotta táblabirájának, s tagja volt a göttingai tudós társaságnak is. Perényi br. udvarában halt meg. A nyelvészetben az ortologusokhoz tartozott, a Kazinczy-féle nyelvujításnak nagy ellensége volt s latin- és németnyelvü értekezéseiben a sémi rokonságot vitatta, oly készültséggel és alapossággal, mint korában senki. Latin alkalmi versein és egy szinten latin nyelvü filologiai értekezésén kivül szorosabban a magyar nyelvészet körébe vágó nevezetesebb munkái: Parallelon inter linguam persicam et magyaricam dictum. Erlangae 1794. Comparatio linguae turcicae cum hungarica. Erlangae 1794. Über die Aehnlichkeit der hungarischen Sprache mit den Morgenländischen. Lipcse 1797. Versuch einer magyarischen Sprachlehre mit einiger Hinsicht auf die türkische und andere morgenländische Sprachen. Erlangen 1797. Dissertatio philologica de vocabulorum derivatione ac formatione in lingua magyarica. Pestini 1815. E munkát Szatmár vármegye 1000 frttal jutalmazta. Pennaháboru. Sárospatak 1820. Dissertatio de natura, indole et qualitate linguae magyaricae. Pestini 1828.

2. B. Pál, mérnök, építészeti felügyelő és rajztanár, szül. Debrecenben 1790 nov. 21., meghalt u. o. 1865 aug. 5. Debreceni tanár volt; munkásságának nagy részét a rajzolásnak tudományos megalapítására fordította. Munkái: Az épités tudományának azon része, melyben az építésre teendő költségek számba vevése adódik elő (Debrecen 1819 réztáblával), A rajzolás tudományának kezdete (u. o. 1822), A szabadkézzel való rajzolás tudományának kezdete (u. o.1823); Az építés tudományának azon része, melyben az épületeknek erős és alkalmas volta adatik elő (u. o. 1846), Csokonai Vitéz Mihály siremléke (u. o. 1860) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is