Berek
alatt folyók mentén elterülő, mély fekvésü, vizenyős,
mocsaras talaju, fák- és cserjékből álló sűrü erdő értendő. B.-ben csak oly
fanemek diszlenek, melyek a nedves talajt és a nem ritkán előforduló
vizáradásokat megtürik, milyenek a fekete s a fehér égerfa, mely a B.-ra
különösen jellemző és amely fanem sok helyen berekfa név alatt ismeretes, a
fűzfa fa- és cserjeképen növő fajai, a nyárfa több faja, a kőrisfa, a nyirfa, a
kocsányos tölgyfa, a szilfa stb. A berkes helyen növő fa nagyon gyorsan
fejlődvén, laza, szivacsos szerkezetü, tehát műfának kevéssé használható és
mint tüzelőfa is gyenge minőségü.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|