Berethalom

(Birthälm; Bertanu), nagyközség Nagyküküllő vmegye bólya-berethalmi j.-ban, a Nagy-Küküllő folyó bal partján, az u. n. szász borföld közepén, szép hegyektől övezett völgyben, erdők, szőllők és szántóföldektől környezve, meredek szőllőhegy aljában fekszik. Terjedelmes szép piaca közepén árúcsarnok áll, köröskörül csinos emeletes kőházak. A piac felett emelkedő hegyen, háromszoros faltól és 7 bástyától övezve áll az 1500-24. épült nagy evang. templom, melyhez hosszú fedett lépcső s meredek kocsiút visz fel; a templom szárnyas oltára 1524-ből való; sekrestyéjében 7 püspök síremléke látható. A templomi várkastély valóságos vár volt. B. hajdan jelentékeny iparos város volt, Nagy Lajos és Zsigmond királyok kiváltságokkal látták el; 1572-1850-ig a szász evang. püspökök székhelye s az erdélyi szászok egyházi középpontja volt; első püspöke Unglerus Lukács volt. 1850 óta a püspök Nagyszebenben székel B a XVII. és XVIII. sz. harcaiban sokat szenvedett; 1605. Bocskai katonái pusztították. 1704. Rákóczy hadai az ellenük működő szászságon a kastély feldúlásával álltak bosszút. B.-nak (1891) 2445 német és oláh lakosa van, közte 1384 ág. evang. Lakói ma föld- és szőllőművelők s iparosok. Van postahivatala és postatakarékpénztára. V. ö. Salzer: Der k. Freimarkt Birthälm (Bécs 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon