Berg
1. egykori hercegség (Ducatus Montensis) a régi német
birodalom vesztfáliai kerületében, a Rajna jobb partján, Köln választó-,
Nassau-Siegen fejedelemség, Wesztfália hercegség, Mark grófság, Kleve hercegség
és Mörs fejedelemség közt. Területe: 2975 km2 volt 262000 lak. A
népvándorlás után a ripuári frankok telepedtek meg e helyen. A kereszténység
700 körül honosodott meg. B. grófjainak elődjei Deutz és Werden apátságok
várnagyai voltak. IV. Henrik császár idejében egy 1101. okiratban B. urai már a
grófi cimet viselik; az első B.-i gróf I. Adolf volt. Ennek férfiága 1222.
kihalván, B.-et Limburgi Henrik, III. Adolf B.-i gróf veje kapta meg. 1348.
Henrik férfiága is kihalt; ekkor Gerhard, Jülich hercegének fia örökölte; ennek
fia II. Vilmos 1380. Vencel királytól megkapta a hercegi cimet és ezóta B.
hercegség 1423. I. Adolf Jühlich hercegséget birtokaihoz csatolta: ez időtől
kezdve a XIX. század elejéig a két hercegség egyesülve maradt. 1511-ben III.
János Kleve ura örökli őket. 1609 János Vilmos gyermektelenül halván el, B.
hercegséget II. Rudolf Habsburg-birtokká akarta tenni, de egy koalició ezt
meghiusította; Brandenburg és Pfalz-Neuburg urai, az elhunyt herceg
legközelebbi rokonai kapták B.-et; de köztük is csakhamar kitört a viszály,
amelyet az 1614. xanteni egyezség szüntetett meg; e szerint B. és Jülich
Pfalz-Neuburgnak jutott. 1742-ben B.-et Károly Tódor választó a sulzbachi ágból
1799-ben pedig pfalz zweibrückeni Miksa József kapta meg. 1806. elfoglalta I.
Napoleon, nagyhercegséggé tette és Muratnak adta; 1807. tetemesen
megnagyobbította; 1808. négy départementba (Rajna, Sieg, Ruhr és Ems) osztotta
fel (ter. ekkor 17350 km2 volt 878157 l.). Murat a nápolyi királyi
székbe emeltetvén, B. nagyhercegséget Hollandia királyának fia, Bonaparte Lajos
kapta meg. A bécsi kongresszus Poroszországnak itélte oda. Ma B. területe
Düsseldorf és Köln közigazgatási kerületek közt oszlik meg. V. ö. Koernicke
Artur, Gesch. d. B.-schen Amtsverfassung. - 2 B., azelőtt falu, ma Stuttgart
külvárosa, (1890) 4324 lak., szép gót templommal, a királyi család egy
villájával, gépgyárakkal, műmalmokkal és ásványvizforrással. Közelében van a
római stilusban épült Rosenstein villa, szép freskókkal és szobrokkal; szintén
a királyi család birtoka. 3. Falu Oberbayern bajor kerületben a Starnbergi-tó
K-i partján, (1885) 226 lak., királyi kastéllyal; ez II. Lajos bajor királynak
volt kedvelt tartózkodási helye, aki 1886 jun 3. innen ölte magát a
Starnbergi-tóba; a királyi kastély parkjában szienitszobor jelöli meg ezt a
helyet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|