Berg

1. egykori hercegség (Ducatus Montensis) a régi német birodalom vesztfáliai kerületében, a Rajna jobb partján, Köln választó-, Nassau-Siegen fejedelemség, Wesztfália hercegség, Mark grófság, Kleve hercegség és Mörs fejedelemség közt. Területe: 2975 km² volt 262000 lak. A népvándorlás után a ripuári frankok telepedtek meg e helyen. A kereszténység 700 körül honosodott meg. B. grófjainak elődjei Deutz és Werden apátságok várnagyai voltak. IV. Henrik császár idejében egy 1101. okiratban B. urai már a grófi cimet viselik; az első B.-i gróf I. Adolf volt. Ennek férfiága 1222. kihalván, B.-et Limburgi Henrik, III. Adolf B.-i gróf veje kapta meg. 1348. Henrik férfiága is kihalt; ekkor Gerhard, Jülich hercegének fia örökölte; ennek fia II. Vilmos 1380. Vencel királytól megkapta a hercegi cimet és ezóta B. hercegség 1423. I. Adolf Jühlich hercegséget birtokaihoz csatolta: ez időtől kezdve a XIX. század elejéig a két hercegség egyesülve maradt. 1511-ben III. János Kleve ura örökli őket. 1609 János Vilmos gyermektelenül halván el, B. hercegséget II. Rudolf Habsburg-birtokká akarta tenni, de egy koalició ezt meghiusította; Brandenburg és Pfalz-Neuburg urai, az elhunyt herceg legközelebbi rokonai kapták B.-et; de köztük is csakhamar kitört a viszály, amelyet az 1614. xanteni egyezség szüntetett meg; e szerint B. és Jülich Pfalz-Neuburgnak jutott. 1742-ben B.-et Károly Tódor választó a sulzbachi ágból 1799-ben pedig pfalz zweibrückeni Miksa József kapta meg. 1806. elfoglalta I. Napoleon, nagyhercegséggé tette és Muratnak adta; 1807. tetemesen megnagyobbította; 1808. négy départementba (Rajna, Sieg, Ruhr és Ems) osztotta fel (ter. ekkor 17350 km² volt 878157 l.). Murat a nápolyi királyi székbe emeltetvén, B. nagyhercegséget Hollandia királyának fia, Bonaparte Lajos kapta meg. A bécsi kongresszus Poroszországnak itélte oda. Ma B. területe Düsseldorf és Köln közigazgatási kerületek közt oszlik meg. V. ö. Koernicke Artur, Gesch. d. B.-schen Amtsverfassung. - 2 B., azelőtt falu, ma Stuttgart külvárosa, (1890) 4324 lak., szép gót templommal, a királyi család egy villájával, gépgyárakkal, műmalmokkal és ásványvizforrással. Közelében van a római stilusban épült Rosenstein villa, szép freskókkal és szobrokkal; szintén a királyi család birtoka. 3. Falu Oberbayern bajor kerületben a Starnbergi-tó K-i partján, (1885) 226 lak., királyi kastéllyal; ez II. Lajos bajor királynak volt kedvelt tartózkodási helye, aki 1886 jun 3. innen ölte magát a Starnbergi-tóba; a királyi kastély parkjában szienitszobor jelöli meg ezt a helyet.

Forrás: Pallas Nagylexikon