Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bérgyilkos hitman

Magyar Magyar Német Német
Berg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Berg

I. Frigyes Vilmos Rembert gróf (Fjodorovics Fjodor), orosz tábornok, szül. Sagnicz várban Livlandban 1790 máj. 17., megh. 1874 jan. 18. 1812. katonai szolgálatba lépett s ettől fogva Oroszországnak valamennyi hadjáratában résztvett s fokról-fokra emelkedett. Azonkivül diplomáciai kiküldetésekre is felhasználták; igy a többek közt őt bizták meg azzal, hogy Bécsben tárgyalásokat folytasson, mikor az oszták császár 1849. az orosz cár segítségéhez folyamodott a magyar szabadságharc leverése céljából. Közvetítő eljárásának jutalmául osztrák grófi méltóságot kapott.1854. a keleti háboru kitörésekor Esztlandot védelmezte. Ezután Finnország főkormányzójává nevezték ki. II. Sándor cár finn-grófi cimet adományozott neki. Finnországban különben nagyon népszerütlen volt, mert ellenezte a finnek szabad fejlődését s a cár kénytelen volt őt 1861. novemberében állásától felmenteni, de az 1863-iki lengyel forradalom révén B. megint befolyásos hatáskörhöz jutott: adlátusa lett Konstantin nagyherceg helytartónak s tényleg minden hatalom az ő kezében volt, annyira, hogy a nagyherceg nemsokára, augusztus hóban, el is hagyta Lengyelországot s októberben már B. lépett a helyére. Állásában már előbb rendkivüli szigoruságot fejtett ki. Kegyetlenségének és éberségének sikerült a Varsóban székelő nemzeti kormányt elnyomni s a felkelést az egész lengyel területen megsemmisíteni. 1866. tábornaggyá és a birodalmi tanács tagjává nevezték ki, hanem azért a lengyelországi helytartóságot megtartotta a Varsóban maradt haláláig.

2. B. Károly Henrik báró, szül. Göttingában 1800., megh. Schandauban 1874., jeles német erdészeti iró és tanár, ki 1845-66. a tharandi (Szászország) erdészeti akadémia igazgatója volt. Fontosabb művei: Anleitung zum Verkohlen des Holzes (1830, 2. kiad. 1860): Das Verdrängen der Laubwälder im nördl. Deutschland durch die Fichte und Kiefer (1844); Die Staatsforstwirtschaftslehre (1850); Geschichte der deutschen Wälder bis zum Schluss des Mittelalters (1881). B. két fia Magyarországon telepedett le és mindketten mint kitünő mezőgazdák szereztek hirt. B. Gusztáv báró a kapuvári hg. Esterházy-féle uradalom főbérlője, B. Vilmos br. pedig a tolnai uradalmat birta, melyet Drasche br. vett meg.

3. B. Keresztély, dán politikus, szül. 1829 dec. 18. pór szülőktől, meghalt Kopenhágában 1891 nov. 21. A tanítói pályára lépett. 1865. képviselőnek választották, 1870 óta pedig a balpárt elszánt vezére volt. Estrupp miniszter a rendőrség megsértése miatt hat havi fogságra itéltette (1886). Büntetését Kopenhágában állotta ki; kiszabadulásakor pártja fényes ünnepet rendezett tiszteletére. De midőn a párt 1887. a minisztériummal való kibékülésre mutatott hajlandóságot, B. lemondott a Folkething elnökségéről, de azért a tiltakozási politikát a szélsőpárt támogatása mellett folytatta.

4. B. Leó, német iró, műfordító, szül. 1862., jelenleg hamburgi lapszerkesztő és kritikus. Méltatta Heine, Kleist, Keller, Zola műveit, kiadta a Moderne Lyrik c. antologiát és sajtó alá rendezte Zola német fordítását.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is