Bergamo

1. a hajdani Lombardia 8 tartományának egyike Sondrio, Brescia, Cremona, Milánó és Como tartományok közt 2816 km² területtel és (1881) 390775 lak. D-i része sik, É-i részét az úgynevezett Bergamascat a B.-i mész-és dolomit Alpok takarják, amelyekben a Brembo, Seria és Scalve folyóktól öntözött Val Brembana, Val Seriana és Val di Scalve gyönyörü völgyek terülnek el. Az első kettőben a havasi hegyvidék szépségei a Pó-sikság termékenységével egyesülnek; a Val di Scalve ridegebb az előbbieknél. Az említett völgyek vizein kivül B.-t még az Adda, az Oglio öntözi; K-i részében fekszik az Iseo. A magasabb részeken a lakosok főfoglalkozása az állattenyésztés; a sík részek gabonát, szőllőt, déli gyümölcsöket és rizst teremnek; a hegyekben vasércek, márvány és szén található; az alacsonyabb helyeken virágzó a selyem- és pamutfonó meg szövőipar. Ásványvizek Trescore, San Pellegrino stb. mellett vannak. B. három kerületre oszlik; ezek: B., Clusone és Treviglio.

2. Fővárosa B. tartománynak a Brembo és Serio között levő dombokon, 50 km.-nyire Milánótól, (1881) 39704 lak. Felső (citta) és alsó (i borghi) városra oszlik; amazt kis erősségekkel ellátott falak környékezik; mindkettőt a Strada Vittorio Emmanuele köti össze, amelyben sikló vezet fel a magasabb részekre. 65 temploma között kiválóbbak a dóm (igen régi épület, 1689. Fontana vezetése mellett restauráltatott), a Sta Maria Maggiore a pompás Colleoni kápolnával, Donizetti siremlékével; egyéb kiváló épületek: a Palazzo Vecchio (delta Ragione), az Accademia Carrara értékes képtárral, a szinház, a városháza, Viktor Emánuel, Garibaldi és Torquato Tasso emlékszobrai, végre az úgynevezett Fiera, nagy kőépület 540 bolthelyiséggel és minden sarkán egy nagy teremmel, amelyben azelőtt hires vásárokat tartottak. Ipar és kereskedelem tekintetében is B. jelentékeny helyet foglal el az olasz városok közt; virágzó a selyem-, posztó- és kalapipara; azonkivül vasműárukat és papirt is készítenek benne. B. püspöki székhely; tudományos és művészeti intézetei: 1 festő- és szobrászakadémia, 1 muzeum, 1 városi könyvtár; több középiskola, azonkivül jótékony intézetei is számosak. B. Donizetti születése helye. B. alkalmásint a rómaiak Bergomuma, a középkorban többször cserélt urat; 1428. Velence hatalmába került: 1797. a Cizalpin köztársaságnak volt része; 1814-59. Ausztriához tartozott.

Forrás: Pallas Nagylexikon