Bergen

1. stift vagyis tartomány Norvégiában Trondhjem, Krisztiánia, Kristiansund és az Északitenger közt, amely keskeny öblökben, fjordokban nyúlik be a szárazföldbe és ott számos szigetet alkot. Földje hegyes és kevésbbé termékeny. Területe: 39364 km², (1891) 312600 lak. A tartomány magában foglalja B. várost, Nordre (É-i) és Söndre (D-i) Bergenhuus kerületeket és Romsdal Söndmore járását.

2. B. stift fővárosa, Kristiania után Norvégia legjelentékenyebb városa és Söndre Bergenhuus székhelye, a Byfjord partján, amely a város mögött szép medencét alkot; ennek partjai szép fasorokkal vannak beültetve; (1891) 53686 lak. A városnak nagyobbára szűk utcái a partok mentét követik, de villák és cottage-ok minden irányban el vannak szórva. B. három részből áll: a tulajdonképeni városból, Sandvigenből és Nöstetből; a házak majdnem mind fából épültek; éppen ezért monumentális épületei nincsenek. Tereinek száma 6; legszebb és legélénkebb a Torvet vagyis halpiac és a városháztér. A kikötő bejáratánál áll a Bergenhuus citadella, amelyet, Bergen alapítója Olaf Kyrre építtetett és amelyben Norvégia és Dánia egyesítése előtt gyakran laktak a norvég királyok. Templomai (5) közül a legérdekesebb és legszebb az, amely a XII. századból való; egyedül ennek van két tornya; szép épülete még a városháza; a börtöne, a régiségekben és különösen az ország természeti viszonyait teljesen feltüntető tárgyakban gazdag muzeum. B. ipara nem jelentékeny; csupán hajóépítésre, szappanfőzésre és keztyükészítésre szorítkozik. A lakosság fő kereseti forrása a kereskedelem; a partvidékekről a norvégek nagyobbára ide hozzák, évenkint kétszer tartott vásár «stävne» idején, főképen a halászat termékeit és itt cserélik be azokat pálinkáért, dohányért, gabonáért, lisztért, posztóért, gyarmatárukért stb. Jelentékeny kereskedelmi cikk még a fa. Magának a városnak (1889) 350 hajója van 103936 tonnatartalommal. 1889. B. kikötőjében 1352 hajó fordult meg több mint fél millió tonnatartalommal. A kivitel főcikkei: heringek, tőkehalak, tengeri rákok, egyéb halászati termékek és fa. B.-ben az osztrák-magyar monarkiának konzula székel. B. 1070. alapíttatott: a német hanzavárosok itteni ügyvivőségei 1445. nyertek megerősítést, de 1559. őket a norvégek elüzték.

3. B., község Kassel porosz kerületben (1890) 3703 lak. 1759 ápr. 13-án a harmadik sziléziai háboruban a franciák Broglie vezérlete mellett a porosz-hannoverai csapatokat, akiket Braunschweigi Ferdinánd vezérelt, itt megverték. - 4. B., város Belgiumban, l. Mons. - 5. B., község É.-Holland hollandi tartományban Alkmar közelében, ismeretes az 1790 szept. 19-én itt vivott ütközetről, amelyben a francia-holland csapatok Brune és Daendels vezérlete alatt a Yorki herceg vezérelte angolorosz had egy részét megverték, aminek következménye okt. 10-én az alkmari egyezség és az orosz-angol csapatoknak elvonulása volt. - 6. B., county New-Yersey é.-amerikai államban, 864 km² területtel, Hackensack főhellyel.

Forrás: Pallas Nagylexikon