Berger Nep. János

6. B. Nep. János, osztrák államférfi, született Prossnitzban, Morvaországban 1816 szept. 16-án megh. Bécsben 1870 dec. 9. A gimnáziumot Olmützben végezte, jogi és bölcseleti tanulmányait pedig Bécsben. Már mint ügyvédjelölt irt többrendbeli magvas értekezést a jogtudományi szaklapokba, melyek közt «a polgárjog és magánjog fogalmáról és rendszeréről» és a «jogbölcsészet alapfogalmáról» irt dolgozatok tüntek ki. E mellett Sternau álnéven napi és élclapok számára is dolgozott. 1844. kinevezték a Teréziánumhoz a büntető- és észjog segédtanárává. Mint a bécsi irói kör másodelnöke 1848. a minisztérium meghivása folytán résztvett a szabadelvü sajtótörvény fölötti tárgyalásokban. Ekkor irta A sajtószabadság és a sajtótörvény c. művét. Mint a morvaországi Schönberg város képviselője a frankfurti nemzetgyülésre távozott, hol a szélső baloldallal szavazott. Midőn az osztrák kormány a képviselőket a frankfurti nemzetgyülésből hazahivta, B. visszatért Bécsbe, hol mint ügyvéd működött, s hirnevét a jogi irodalom terén is öregbíté Az 1861. alkotmány kihirdetése után, februárban, a Bécs városi tanácsba és ugyanez évi márciusban az alsóausztriai tartománygyülésbe választották, mely utóbbi őt 1863. a birodalmi gyülés képviselőházába küldte. Legnagyobb hirnek örvendett B. mint védőügyvéd. Még mielőtt a birodalmi gyülésbe választották, nagy feltünést okozott egy munkája által (Zur Lösung der österr. Verfassungsfrage. Bécs 1861) melyben a Magyarországgal való kiegyezés érdekében szólalt fel. A parlamentben pedig a magyar kiegyezés mellett kardoskodott, csak úgy tartván lehetségesnek, hogy a februáriusi osztrák alkotmány igazi alkotmánnyá legyen. A Belcredi bukása után (1866) megejtett uj választások alkalmával B mindjárt 1867 elején az alsó-ausztriai tartománygyülés részéről a birodalmi gyülésbe választatott. A Magyarországgal való kiegyezés keresztülvitele alkalmával többször szólalt fel. Hogy az 1867 dec. 30. kinevezett «polgári minisztériumnak» csak tárcanélküli tagja lett, részben betegségével állott összefüggésben. A parlamenti vitákban legutószor 1868 novemberben vett részt, amidőn t. i. a birodalmi gyülés az uj védőerőtörvényt tárgyalta. Midőn 1869 decemberben B. a minisztériumban hasztalan sürgette az alkotmány revizióját és közvetlen birodalmi választások behozatalát, Taaffe gróffal és Potocki gróffal kilépett a minisztériumból (1870 jan. 17.). V. ö. Allg. Deutsche Biogr. II. 377.

Forrás: Pallas Nagylexikon