Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Berkeley fi... ----

Magyar Magyar Német Német
Berkeley fi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Berkeley filozófiája

Berkeley filozofiája igen következetes, a végletekig vitt idealizmus, jobban mondva fenomenalizmus vagy spiritualizmus. Már Locke kifejtette volt, hogy a dolgoknak objektiv tulajdonságai, a szín, illat, íz stb. voltakép csak érzéki szerveinknek állapotai, tehát nem objektivek, hanem mi bennünk élők, szubjektivek. E tulajdonságokat Locke másodlagosaknak nevezte s megkülönböztette az első, eredeti tulajdonságoktól, minők kiterjedés, alak, nagyság, amelyek Locke szerint igenis a tárgyaknak objektiv tulajdonságai. De B. eme tulajdonságokat is szubjektiveknek mondja. Mert ezek is érzetek vagy képzetek. Tehát amit tárgynak mondunk, egyáltalán nem egyéb, mint tulajdonságainak összege, e tulajdonságok pedig mind érzetek, képzetek, tehát a tárgyak nem léteznek rajtunk kivül, hanem csak bennünk mint képzetek. Esse est percipi. A tárgyakra nézve a lét nem egyéb, mint képzet formájában létezni. De honnét jönnek e képzetek? Van külső okuk, isten; aki a véges elmékben szabályos rendben kelti azokat a képzeteket, melyeknek összességét világnak nevezzük. A természeti törvény nem egyéb, mint képzeteink egymásutánjának istentől alkotott rende. Mi létezik tehát ? Léteznek a véges elmék s a végtelen elme, isten, nem létezik az, amit anyagnak neveznek. Minthogy tehát a valónak látszó tárgyi világot képzeteknek, jelenségnek mondja, nevezhető B. tanítása idealizmusnak, fenomenalizmusnak s minthogy az anyag létét tagadja s csak szellemek létét ismeri el spiritualizmusnak. Materializmus-ellenes voltáért újabban is hívei akadtak B.-nek, így Collyns Simon, Schadwork, Hodgson Fraser s mások.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is