Berkeley filozófiája
Berkeley filozofiája igen következetes, a végletekig vitt
idealizmus, jobban mondva fenomenalizmus vagy spiritualizmus. Már Locke
kifejtette volt, hogy a dolgoknak objektiv tulajdonságai, a szín, illat, íz
stb. voltakép csak érzéki szerveinknek állapotai, tehát nem objektivek, hanem
mi bennünk élők, szubjektivek. E tulajdonságokat Locke másodlagosaknak nevezte
s megkülönböztette az első, eredeti tulajdonságoktól, minők kiterjedés, alak,
nagyság, amelyek Locke szerint igenis a tárgyaknak objektiv tulajdonságai. De
B. eme tulajdonságokat is szubjektiveknek mondja. Mert ezek is érzetek vagy
képzetek. Tehát amit tárgynak mondunk, egyáltalán nem egyéb, mint
tulajdonságainak összege, e tulajdonságok pedig mind érzetek, képzetek, tehát a
tárgyak nem léteznek rajtunk kivül, hanem csak bennünk mint képzetek. Esse est
percipi. A tárgyakra nézve a lét nem egyéb, mint képzet formájában létezni. De
honnét jönnek e képzetek? Van külső okuk, isten; aki a véges elmékben szabályos
rendben kelti azokat a képzeteket, melyeknek összességét világnak nevezzük. A
természeti törvény nem egyéb, mint képzeteink egymásutánjának istentől alkotott
rende. Mi létezik tehát ? Léteznek a véges elmék s a végtelen elme, isten, nem
létezik az, amit anyagnak neveznek. Minthogy tehát a valónak látszó tárgyi
világot képzeteknek, jelenségnek mondja, nevezhető B. tanítása idealizmusnak,
fenomenalizmusnak s minthogy az anyag létét tagadja s csak szellemek létét
ismeri el spiritualizmusnak. Materializmus-ellenes voltáért újabban is hívei
akadtak B.-nek, így Collyns Simon, Schadwork, Hodgson Fraser s mások.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|