Berkeley, György

Angol filozofus, szül. Vallerinben, Thomastown mellett, Irországban 1685 márc. 12., megh. Oxfordban 1763 jan. 23. Először a teologiát tanulta a dublini egyetemen, ahol 1707. fellowship-et (évi járadék, melyet a vizsgálat után osztanak) nyert s 1713-ig megtartott. Már e korban tett közzé három művet, melyek a filozofia történetében fontos szerepet visznek. 1709. jelent meg tőle a látás új elmélete, Essay towards a new theory of vision, melynek értéke nem avult el, s melyben kifejti hogy a tárgyak távolságát, helyzetét és nagyságát nem közvetetlenül a látás útján vesszük észre hanem a látás érzeteit más érzékek érzeteivel kombináljuk. Erre következett főműve Treatise on the principles of human knowledge. (Értekezés az emberi ismeret alapelveiről) 1710., mely nagy jelentőségü a filozofia történetében; azután 1713. Three dialogues between Hylas and Philonous, melyben a főmű tanításait párbeszéd formájában adja elő. Mind a művekben kitünő jártasságát bizonyítja az emberi tudásnak majdnem minden ágában, a teologiában, a régi s újabb filozofiában, de a természettudományokban is. 1713. Londonban megismerkedik Addisonnal, Swifttel, Pope-pal, mint Peterborough gróf káplánja és titkárja beutazza Francia- és Olaszországot, majd újabban Franciaországba indul, ahol Malebranche-sal ismerkedik meg, kivel néhány nappal ennek halála előtt élénk vitatkozást folytathatott; ezután Olaszországba megy, ahol 1720-ig marad. 1724. mint derryi esperes nagy jövedelem birtokába jut s 1728. arra vállalkozik, hogy a Bermuda szigeteken kollégiumot alapít a vadak térítésére, mely célra Walpole miniszter tetemes összegeket igér neki 1728. útra is kél, neje és nehány fiatal pap társaságában. Saját vagyonából tetemes összegeket költ célja elérésére, de Walpole cserben hagyja s 1731. visszatér Angliába. Itt mindenek előtt új műben igazolja a látásról irt elméletét azután közzéteszi párbeszédben irt legszebb művét; Alciphron or the minute philosopher (1732), melyben az angol szabadgondolkodók, főleg Mandeville, Collins, Shaftesbury ellen száll síkra. II. György király nejének annyira tetszett e könyv, hogy férjénél a cloyne-i püspökséget eszközölte ki B. számára. Itt élt mint buzgóhitszónok és szorgalmas iró 1753. amidőn püspöki javadalmát tovább élvezvén Oxfordba tette át lakását, hogy fia tanulmányait vezethesse.

Forrás: Pallas Nagylexikon